FILMEZZUNK.HU
Dühöngő bika

10 színész, akik teljesen elmélyültek egy szerepben

1639

10 színész, akik teljesen elmélyültek egy szerepben

Most olyan színészeket mutatunk be, akik olyan remekül alakították karaktereiket, hogy a végeredmény az lett, hogy szinte teljesen felismerhetetlenek lettek. Kevés olyan dolog örvendezteti meg a mozilátogatókat, ha egy színész teljesen elvész egy szerepben. Ilyenkor pedig csak vársz türelmetlenül minden jelenetnél, hogy mikor tűnik fel újra az a gazember, nőcsábász, hős vagy hősnő. A karakterváltozás képesség olyanná teszi a színészt, mint egy kaméleon. Ilyenkor az előadó egyszerűen hangulatot vált, és ezzel teljesen elbűvöli a közönséget.

10. Robert De Niro – Dühöngő bika

A valaha volt 20 legjobb életrajzi film az IMDB szerint

Több kell egy orrprotézisnél és egy 60 kilós súlygyarapodásnál ahhoz, hogy a színész teljesítménye teljesen magával ragadjon minket. Al Pacino azt mondta kollégájának, Robert De Nirónak, hogy a Dühöngő bikában eljátszott Jake La Motta karaktere a filmtörténelem legnagyobb teljesítménye volt. A bronxi-olasz akcentusos De Niro mesteri interpretációja volt egy arrogáns, ellenszenves, feleségverő bokszolónak. Scorsese azonban minden extrával körülveszi a főszereplőt, maximalizálva De Niro színészi zsenialitását.

A rendező fekete-fehérbe borította a filmet, és hozzáadta Joe Pesci és Robbie Robertson remek partitúráját, amelyek mindegyike LaMotta személyének –bársonyosabb, simább, szaténosabb– ellentétei. De Niro boksz intrója Robertson zenéjére beszédesebb volt, mint egy balett-táncosé. Jelenetei túl kifinomultak voltak A diótörőhöz, így inkább a legelegánsabb baletthoz, A hattyúk tavához hasonlították teljesítményét. A hattyú előadáshoz hasonlóan „energia, tér és idő” tölti be De Niro rutinját. A táncosokra hasonlító színész „mozdulatainak [dimenziói] egyszerre mélyek, szélesek és magasak. Tempója gyorsról lassúra változik, az [előadás] energiája pedig meglehetősen finom, egyben erős.” De Nirót jelölték a legjobb férfi főszereplő díjára az 1980-as filmben, híres beszédét pedig ezzel zárta: „Mindannyiotokat szeretlek”.

9. Al Pacino – A sebhelyesarcú

Nem titok, hogy Al Pacino az 1982-es A sebhelyesarcú című előadását miért szeretik a hip-hop közösségben. Ez egy tipikusan olyan sztori, amely tökéletesen tükrözi a legtöbb rappert, melyek életébe így betekintést nyerhetünk. Robert De Niro azt mondta Pacinónak, hogy ha nem ugrik rá erre a szerepre, megteszi ő, mivel saját magát is megfelelőnek tartja ezen karakter eljátszására. De Pacino Tony Montana szerepében kubai akcentust alkalmazott, ezt viszont sok kritikus méltatlannak tartotta, azt állítva, hogy a film során túl gyakran túlozta el dialektusát. Annyi bizonyos, hogy Pacino élénk képzelőereje révén adta elő a machismo ötleteit.

8. Jack Nicholson a Batmanben

Michael Keaton elárulta, milyen volt Jack Nicholsonnal együtt játszani a Batmanben

Sok rajongó jobban szereti a rosszfiúkat, mint a megmentő hősöket. Amikor Jack Nicholson Jokerként feltűnt Tim Burton 1989-es Batmanjében, nem volt hely a színésztársainak, hogy ők is kitűnjenek a nekik szánt szerepekben, Joker ugyanis egyszerűen letarolt mindent és mindenkit. A színész előadásai alatt szinte tündökölt. Ezzel egyenesen elvakította a közönséget, érvényt adva ezzel Joker gonosz képének. A színész kifestve bár kissé nevetségesnek tűnt, de modora igazán művelt volt. Prince hivalkodó filmzenéje végigkísérte Nicholsont a filmen, és gonosz táncmozdulataival szinte elkápráztatta a rajongókat. Bár nem volt olyan elegáns, mint egy balett-táncos, de Nicholson lenyűgöző és elbűvölő előadást mutatott be, amellyel Hollywood történetének egyik legjövedelmezőbb előadását mutatta be.

7. Andy Griffith – Egy arc a tömegben

Andy Griffith - Egy arc a tömegben

Hollywoodban a meglepetésszerű fellépések nem ritkák, de ahhoz igen, hogy a közönség és a kritikusok évtizedekkel a film bemutatása után is megtapsolják az ilyen színészek alakításait. Az LA Times úgy írja le Larry Rhodes-t (Andy Griffith) az 1956-os Egy arc a tömegben című drámát, amelyet Elia Kazan rendezett, mint „sokat a pohár fenekére néző nőcsábász vándort, aki egyik napról a másikra rádiós és tévés szenzációvá válik.” Griffithnél tehetségesebb előadót képzelt el a rendező, de a színész meggyőzte Schulberget, amikor meghallgatásra került egy népszerű evangélista személyében, hogy ő a legjobb  színész ennek a karakternek a megformálására.

Oldalak: 1 2 3


Article Tags: · · · · · · · · · · · · · · · ·