Kritika: El Camino: Totál szívás – A film
A Breaking Bad (Totál szívás), minden idők egyik legjobb sorozatának záróepizódjában egyedül Jesse Pinkman karakterének szála marad elvarratlanul. A szabadulás utáni történéseket követhetjük a film során, amelyek egy – a kezdetekhez mérve – szinte elképzelhetetlen Jesse Pinkmant jelenítenek meg a képernyőn.
Maga az El Camino című film a nosztalgiaérzést szeretné visszahozni a sorozat után, amely sikerül is. Ezt a régi szereplők újra képernyőre hozásával teszi meg, főként „flashback” formájában. Visszatér a képernyőre Walter White, Mike, Jane, Todd és a sorozat cselekménye utáni idősíkon feltűnik Skinny Pete és Badber Jesset segíteni. Tehát kapunk egy teljes lezárást és rengeteg visszautalást, már-már kicsit túl sok „flashbackkel”. A film során bemutatott Jesse jellemfejlődése a sorozat karakterei által okozott kölcsönhatások következtében történt, amelyek kapcsolatára a visszatekintések világítanak rá. Maga Jesse Pinkman fogságát a reménytelenség és végtelenség érzete övezte, szabadulásakor megtört emberként menekül az utolsó emberekhez, akikben bízik.
Ez egy teljesen új helyzet a karakter szempontjából, nem marad ki a filmből az a hatalmas seb, amelyet a fogság okozott és annak következményei sem.
A nagy kérdések: Sikerül-e Jessenek kilábalnia az egzisztenciális válságból, majd visszatérni saját útjára? Ha visszatért útjára, nem fog újra letérni onnan? Erre a film címe is válaszol, amely egy kétféleképpen is érthető szimbólum: Utal a filmben megjelenő autóra, valamint az azonos megnevezésű zarándokútra is. A zarándokút a szökésével kezdődik, szembenéz bűneivel és már nem vágyik többre, mint ami megilleti, csak az újrakezdésre. Az út szimbólum végigkísérte Jesset a sorozaton és a filmen keresztül, amikor kocsiban ült, sosem ő vezetett a döntő szituációban, nem ő irányította életét, azonban ez most megváltozik.
Kizárólag két táborra oszlanak Jesse maradék kapcsolatai: az egyik oldal bűnösnek tartja, míg a másik oldal felnéz rá és tiszteli az elért eredményei miatt. A film során látjuk kibontakozni a saját álláspontját tetteivel szemben, amely a köztes állapotot tükrözi: elismeri bűneit és szenvedését az azokkal való elszámolásnak tanúsítja. Ezzel a sorozatban el nem ért állapotot éri el, képes lesz saját döntések meghozására önállóan, felelősségteljesen és azok felvállalására.
A rendezők nem követik el azt a hibát, hogy a végső fájó búcsút csöpögőssé tegyék. A filmben megjelenő búcsúlevél tartalma sem kerül felfedésre, hiszen a karaktert ismerjük, így tudjuk, mi lehet benne.
A Breaking Bad által okozott izgalmi és feszültségi szintet tudja tartani az El Camino és a vezeklés ellenére akciójeleneteknek sincs híján. Vince Gilligan rendezőnek nem okozott gondot a formátumváltás sorozatról filmre, az El Camino egy kielégítő zárlat lett a Breaking Bad univerzum ezen idősíkjának lezárására. A sorozat rajongóinak tudja nyújtani a megfelelő nosztalgiaérzést, valamint követhetjük egy eddig ismert karakter célba érését.
//Csuka Gergő//
A valaha volt 20 legjobb sorozat az IMDB szerint
Értékelés
Színészi alakítás - 90%
Történet - 78%
Rendezés - 95%
Nosztalgiafaktor - 81%
Karakterek - 91%
IMDB - 74%
85%
Article Tags: Aaron Paul · Bryan Cranston · El Camino · featured · Jesse Plemons · Krysten Ritter · Larry Hankin · Matt Jones · Robert Forster · Tess Harper · Vince Gilligan