Oscar-díjátadó 2020
A legrangosabb és legnépszerűbb filmművészeti díjkiosztót 92. alkalommal rendezték meg. A tavalyihoz hasonlóan idén is a Dolby Theatre-ben tartották, és idén is ceremóniamester nélkül, celebek adták át egymásnak a lehetőséget. Ebben az évben is hosszúra sikerült a reklámmaraton, de sikerült helyet szorítani a díjazott filmeknek is szerencsére.
Az idei Oscar gála rendkívül nagy figyelmet vonzott magához, ami nem véletlen. Olyan legendás rendezők készítettek új filmeket ebben az évben, mint a gengsztereposzok királya, Martin Scorsese, vagy mint a túlzásesztétika legnépszerűbb hollywoodi képviselője, Quentin Tarantino. De érkeztek különc alkotások, független filmstúdiókkal, és nagyköltségvetésű Netflix-filmekkel. Volt itt második világháborús szatíra, és Dél-Koreai thriller is.
Természetesen hatalmas várakozás előzte meg a rangos eseményt, a műsor kezdete előtt órákon át lehetett figyelni a sztárok öltözetét, amiről tudvalevő, hogy legalább annyira fontos, mint a ceremónia maga. Bár egyáltalán nem szoktam figyelni az esemény ezen szakaszát, ahol különböző celebek mindenféle érdektelen és bugyuta kérdésekkel bombázzák az arra kószáló sztárokat – idén szemet szúrt egy szoknyás férfi, mint kérdező. Rövid keresés után megtaláltam a hősünket, akit Billy Porternek hívnak, és az önkifejezés szabadságharcosa! Azt nyilatkozta, hogy
így próbálja elmosni a feminim-maszkulin határokat, amik eddig jellemezték az Oscar-gálát. Ebből már sejteni lehet, hogy a rangos díjátadó idén is át lesz itatva a Hollywoodot meghatározó szélsőségesen baloldali gender-ideológiával.
És természetesen az idei Oscar-gálának is nagyon erőteljes politikai felhangja volt, a diverzitás, a nők kiemelt szerepe a szakmában és a globális összefogás mind-mind lényeges aspektusai voltak a műsornak. Illetve idén rengeteg kritika érte az Akadémiát, amiért megint túl „fehérek” voltak. Illetve sok kiemelkedő színész nem lett jelölve sem (Taron Egerton, Adam Sandler, Robert Pattinson), az A24 filmek ignorálva lettek (Csiszolatlan gyémánt, The Last Black Man in San Francisco), illetve kevesellték a női jelöléseket (Greta Gerwig, Lupita Nyong’o). Meglepő módon ezek idén szakmai alapon álló jogos követelések lettek volna, nem pedig egy túlfűtött politikai lobbi részei. De azért abból is jutott 2020-ra, nem kell aggódni..
Janelle Monaével kezdődött a műsor, aki az Egy kivételes barát egyik betétdalát énekelte, természetesen aktualizálva a díjra jelölt filmekre. Aztán egy rövid monológot tartott arról, hogy a fekete, queer, női rendezőket is ünnepelni kell ezen a napon. Az ünnepség alatt mellesleg rengeteg zenei műsor hangzott el, Billi Eilishtól kezdve, Eltohn Johnon keresztül Eminemig terjed a színes zenei paletta. A gála egyik pontján a Jégvarázs 2 egyik betétdalát énekelte el a dal eredeti énekese, valamint külföldi szinkronszínészei. A műsor talán legkellemetlenebb része az volt, mikor James Corden és Rebel Wilson macskáknak beöltözve igyekeztek rendkívül magas szintű humorérzékkel operálva-macskaként viselkedni, és ütögetni a mikrofont. De Martin Scorsese Eminemre adott reakciója sem volt könnyen felejthető.
Az akikre emlékezünk részben elsőként jelent meg a nemrég elhunyt Kobe Bryant, aki mellesleg Oscar díjat kapott két évvel ezelőtt a karrierjéről szóló animációs rövidfilmért. Peregtek a képek az elhunyt legendás színészekről (Kirk Douglas), rendezőkről (Agnes Varda) és filmesekről, miközben Billie Eilish a Yesterday c. dalt énekelte. Az est meglepetésvendége Eminem volt, aki a 2002-es 8 Mérföld c. filmből énekelte el a „Lose yourself”-et.
De a legnagyobb meglepetés természetesen Bong Joon-Hu-hoz köthető, aki az Élősködők c. filmjével történelmet írt. Ez ugyanis az első Dél-Koreai film, ami megnyerte a legjobb külföldi filmnek járó szobrocskát, illetve ez az első nem-amerikai film, ami elvitte a legjobb filmnek járó díjat. A díjhoz már tavaly is közel állt egy külföldi film, a gyönyörű Roma, Alfonso Cuarón rendezésében, ám végül a Zöld Könyv nyert. Az Élősködők elvitte továbbá a legjobb eredeti forgatókönyv, és a legjobb rendező díját is. Az Élősködök egy vígjáték és a thriller határán mozgó rendkívül egyedi, és precízen elkészített film, ami a társadalmi rétegek közötti különbözőségekre reflektál, állásfoglalás nélkül, erkölcsi dilemmában hagyva nézőt. A rendező a köszönőbeszédében egyébként külön kitért Martin Scorsesere és Quentin Tarantinora, mint inspirációira.
A gála legnagyobb vesztese azonban sajnos Scorsese nevéhez köthető, akinek Az Ír című filmje 10 jelölést kapott és egyet sem vitt el.
A legújabb gengszterfilmje egyfajta karrier-visszatekintés számára, egy nagyon személyes alkotás, ami nem tudott kiemelkedni az egyébként nagyon erős mezőnyből. Quentin Tarantinonak a Volt egyszer egy…Hollywood c. filmje szintén 10 jelölést kapott, amiből Brad Pitt nyert, mint legjobb férfi mellékszereplő, illetve a látványtervezésért kapott díjat. Ez a film egy szerelmeslevél Hollywood számára, abból a korszakból, amit Mr. Tarantino a legjobban favorizál. Ez a mozi is rendkívül hosszú, és lassan zajlik a cselekmény, ugyanakkor a történelmi igazságtétel a vásznon rendkívüli módon erőszakos. A legjobb férfiszínész díjat pedig Joaquin Phoenix vitte el, aki köszönőbeszédében az állatok egyenjogúságára hívta fel a figyelmet. A legjobb női főszereplő pedig Renée Zellweger lett.
Legjobb animációs film kategóriában a Toy Story 4 nyert, ezzel újabb rekordot állított fel a Pixar, 16 díjjal. Ez nagy meglepetés volt, szinte biztosra lehetett venni a Netflix gondozásában készült I Lost My Body c. animációs filmet. Tarolt továbbá az 1917 is, ami szinte minden technikai díjat elvitt, nem is alaptalanul. Az első világháborús dráma különlegessége, hogy ez is „egysnittes” film, azaz a nézőnek úgy tűnik, mintha nem lenne benne vágás. Valamint a lélegzetelállító kameramozgás, ami A brit Roger Deakinshez köthető, akit 16-odjára jelöltek legjobb operatőri munkára, és másodjára nyert a Blade Runner 2049 után. A meglehetősen különc, Új-Zélandi származású Taika Waititi vitte el a legjobb adaptált forgatókönyv díját, a Jojo Rabittel. A Jojo Rabbit az a film, ami egy eddig nem látott műfajjal dolgozza fel a második világháború eseményeit, egy meglehetősen szokatlan perspektívából. A narratíva ugyanis egy fanatikus náci kisfiú szemszögéből követhető végig, és szerintem teszi ezt elképesztő aprólékossággal, és kreativitással. És habár nem mindenki tudja hová tenni a film abszurd jellegét, az üzenet abszolút életigenlő, és pozitív.
Netflix vagy Mozi?
Miután rengeteg neves rendező leszerződött nagyobb streamszolgáltatókhoz, otthagyva nagy múltú stúdiókat, egyre erősebben aktualizálódik a kérdés, hogy van-e még jövője a hagyományos mozinak? Hiszen idén a Netflix 24 jelölést tudhatott magáénak, ezzel megelőzve minden amerikai filmforgalmazó céget. Nagyon úgy tűnik, hogy egyre nagyobb teret nyernek maguknak ezek a szolgáltatók, de egyelőre a klasszikus mozi stabilan vezet, mind a kasszáknál, mind a díjaknál. A Netflixen belül jelent meg a Házassági történet is, a film, ami egy válóperről szól, és ami elhozta a sikert Laura Dern-nek. A film aminek az alapkoncepciója leginkább Bergman egyik filmjére hasonlít, csak persze sokkal amerikaiabban és emészthetőbben lekommunikálva.
Az aszfalt királyai című film is nyert kettő szobrot. Ez a film volt számomra az egyik legnagyobb élmény 2019-ben. Nekem azt bizonyítja, amit a Tőrbe ejtve, vagy a Kisasszonyok, és még pár kiemelkedő film az évből. Ez pedig az, hogy nem feltétlen kell, hogy egy filmnek valamiféle politikai felhangja legyen, és nem feltétlen kell egy társadalmi igényt kielégíteni. Egy jó filmhez elég egy izgalmas koncepció, jól megírt forgatókönyvvel és hiteles színészi alakításokkal.
//Kormos Joel//
10 film, ami megrázta a világot
Article Tags: Adam Sandler · Az aszfalt királyai · Az Ír · Billy Porter · Bong Joon-Hu · Brad Pitt · Csiszolatlan gyémánt · Egy kivételes barát · Élősködők · Eminem · featured · Házassági történet · James Corden · Joaquin Phoenix · Jojo Rabbit · Joker · Kirk Douglas · Kobe Bryant · Laura Dern · Martin Scorsese · Oscar-díjátadó · Quentin Tarantino · Rebel Wilson · Renée Zellweger · Robert Pattinson · Roger Deakins · Taika Waititi · Taron Egerton · Toy Story 4