Hellboy (2019) – Kritika

2007-ben forgatták Magyarországon, a Hellboy 2.-t, akkor még Ron Perlman főszereplésével. Melyben még jómagam is szerepeltem, mint FBI ügynök. Izgalmas élmény volt pár centire állni a Pokolfajzattól és látni, hogy a valóságban hogyan is csóválja farkát és milyen fura a „bőrének” érintése.

Eltelt majdnem 12 év és Hellboy újra a mozikban köszön ránk vissza. De immáron David Harbour (Sírok között, Stranger Things, stb.) az, aki belebújt a vágottszarvú szörny bőrébe. (Aki maga is alig akarta elhinni, hogy megkapta a szerepet). Érdekes megfigyelni, hogy a piros maszkok, ha jól megnézzük mélyen visszahozzák az adott színészek igazi arcát a mostani és a régi Hellboy filmekben egyaránt. Hiába a nem túl bizalomgerjesztő gumipofa, olyan jó munkát végeztek a maszkmesterek, hogy a szakavatott szemek felfedezni vélik a mögötte rejlő színész valódi arcvonásait. A régi Pokolfajzathoz képest az új kiadás némileg ijesztőbbre sikeredett, a testén is meglátszik, hogy nincs már olyan jó kondiban, mint az előző kiadásban. Szőrösebb és a strand forma is még hagy némi kívánni valót maga után.

Egy Barber Shopos tuning is ráférne bundesliga séróra. A (hátsó)farka pedig kevésbé virgonc, a 10en évekkel ezelőtti önmagához képest.

A Hellboy 2019-es verziója nem folytatása a már említett 2 résznek. Neil Marshall (A kilencedik légió, Fekete vitorlák stb.) által rendezett film teljesen más aspektusból dolgozza fel Piros történetét. Az egykori szereplőkből nem is igazán találunk visszatérő, ismertebb arcokat. Helyettük kapunk más, igazán nagy neveket és egyben új szereplőket. Hellboy apját Ian McShane (John Wick, Herkules, A Karib-tenger kalózai stb.) játssza, aki idén tavasszal nem csak ebben a filmben fog feltűnni a mozikban. Találkozunk még a gonosz varázslónőként is kiváló alakítást nyújtó és a mai napig gyönyörű, modellből színésznővé avanzsálódott Milla Jovovich-csal (Az ötödik elem, A kaptár stb.), valamint másik ismertebb arcként, a Lostból és A beavatott sorozatból megismert, Daniel Dae Kim-mel is.

Annyiban mégis csak van köze a mostani filmnek a 2008-as Hellboy 2.-höz, hogy a forgatókönyvet ezúttal is Mike Mignola írta. Aki nem mellesleg a Hellboy képregények megalkotója is – mily meglepő. De ezúttal még jobban szabadjára engedte fantáziáját, mert ebben a filmben aztán minden van, ami egy amerikai fantasztikus, akció-kalandfilmhez kell. Merítettünk némi történelmet egészen visszamenve Arthúr királyig illetve Merlinig. Találunk némi náci szálat is, ami elengedhetetlen, ha egy Pokolfajzatról beszélünk. De képbe jön a mesék világa, melyben vasorrú bábától kezdve, óriásokon át, különböző kevésbé bizalomgerjesztő szörnyekig minden van, mint a búcsúban.

Nem véletlen viszont a 18-as karika. Mely a helyenként viccesnek szánt obszcén beszólásokat még csak-csak lefedi, de olyan jól sikerült horrorisztikus jeleneteket hoztak össze, hogy jó pár valóban horrornak szánt mai mozi megirigyelhetné, ahogy potyognak a lábak, karok, fejek és minden fajta belsőség, mint nagyüzemi disznóvágáson egy erősebb falunapon.

A vér mennyiségétől, pedig egy Drakula-party is a detoxban kötne ki, annyi folyik szanaszét. De külön dicséret illeti a maszkmesterek és számítógépes guruk munkáit, hisz ennyi rémisztő egyedet, főleg a banyákat tekintve, egy Anabelle hozzájuk képest legalább udvarhölgy lenne egy Miss Worldön…

A közel kétórás film valóban ráment a látványelemekre, végig pörgős mozit nyújtva a filmkedvelő közönségnek. Valószínűleg ez is megosztó film lesz az emberek körében, ki imádni fogja, ki inkább a régit sírja vissza. Hol ezért, hol azért. Hellboy lenyűgöző stílusa maradt a régiben, de már legalább leszokott a dohányzásról, inkább átment idült alkeszbe. Kevesebb a barátja és segítője, viszont akik vele tartanak, azok odaadása és képességei olykor igencsak jól jönnek céljai elérésében.

Az elején még érzünk némi Sin City feelinget a sok véres jelenet láttán, de valahogy a film későbbi részében ezt már elhagyni látszott a rendező. Néhol talán kicsit erősre sikeredtek az akciójelenetek, de ahhoz képest, hogy úgy harangozták be a filmet, hogy Kib****tt legendás Hellboy, nem éri csalódás a hard-mozi kedvelőket.

//Dörgő Dániel//

15 korhatáros akciófilm, amit egyszer az életben látnia kell