Családi bunyó – Kritika

„Valaki vallásos család lesz, nekünk ott van a pankráció, mert az a szenvedélyünk.” Ne legyünk előítélettel a Családi bunyó iránt! A Szikla jelen filmjét külön kell kezelni a gyorsan emészthető, és másnapra elfelejthető tucatfilmjeitől. Mostani alkotása merőben más utat jár, és ez benne a szép! Stephen Merchant (producer-író-rendező) és Dwayne Johnson (producer) már dolgoztak együtt egyszer a Fogtündér c. felejthető művön, jelen munkájuk viszont kellemes időtöltést nyújt. Most erősen érződött, hogy munkájuk a nagy szív és a kellő rutin ötvözetének a gyümölcse. Kritika: Bruce

Kis hazánkban nincs akkora kultusza annak a sportnak, mely mostani filmünk magját képezi. A pankráció olyan sport, melyben feszülős kis gatyóban kigyúrt, mérges emberkék lefixált, elgyakorolt módon eljátsszák nekünk a ringben, mennyire agyonverik egymást, és e sportnak akkora rajongótábora van a Világon , hogy itthon ép ésszel fel sem tudjuk fogni. A legismertebb pankrációs filmek listája nem túl hosszú, a következőkben hármat ismertetnék.

Ezek közül elsőként a Rocky 3, melyben egy könnyed gálamérkőzést láthatunk Sly és az akkori pankrátorsztár, Hulk Hogan közt. A következő a mexikói származású Nacho Libre, akit Jack Black alakított vicces szorítóbajnokként. Végül a legjobb drámai hatású pankrátorfilm, amiért sajnáltam Mickey Rourke-t, hogy nem hozta el az oscart díjat, hisz élete alakítását nyújtotta lecsúszott legendaként A Pankrátor c. filmben, Darren Aronofsky rendezésében.

Ha pedig a sporttal kapcsolatos legemlékezetesebb filmekről írnék, akkor már több olyan remekmű is volna az elmúlt évtizedekből, melyekről érdemes szót ejteni. Kategóriákra bontva talán a boksz a legjobban eladható sport, hisz a kitartás, a győzni akarás, és az emberi teljesítőképesség határa itt jön át a legjobban. (Rocky sorozat, Creed filmek, Millió dolláros baby, Dühöngő bika, A végső menet, Mélyütés, A remény bajnoka). A következő jól eladható sport már csapatsport: Az amerikai futball. Itt az edző munkásságát jól kiemelve lehet a játékosokat bemutatni. Az egyes húzójátékosok, a csapatra hatása, illetve az ismeretlenségből a csúcsra jutás, ami ezen filmekben jelentős dominanciát képez (Emlékezz a Titánokra, A szív bajnokai, Több mint sport, Minden héten háború).

Természetesen a lista nem teljes, hiszen az autósport, síelés, foci, futás, baseball, karate és kosárlabda területén is remek, többször is nézhető játékkal találkozhatunk: (Hajsza a győzelemért, Huligánok, Eddie a sas, Pelé, Góóól, A leggyorsabb indián, Tűzszekerek, Pénzcsináló, Karate kölyök, Senna, Micsoda csapat, Carter edző, Puskás: A legenda). Jelen filmünk születése viszont érdekes módon kezdődött.

Dwayne „The Rock” Johnson tévézés közben figyelt fel a Paige néven ismert pankrátornő, Saraya Bevis történetére, ami egy dokumentumfilm volt és Wrestlers: Fighting with My Family címen futott. The Rocknak annyira megtetszett a film, hogy rögtön lecsapott a megfilmesítési jogokra. Miután Johnson ráállt arra, hogy szerepeljen a filmben is, a WWE (a pankrátorsport legfőbb szervezete) is belépett a képbe, majd a forgalmazási jogokat ezután az MGM stúdió megvette.

Angliában járunk, Norwich városában. Itt ismerjük meg a különc és pankrátorőrült, de mégis szerethető családot, Knight-ékat. Itt nőtt fel Raya Knight (Florence Pugh) és bátyja, Zak (Jack Lowden) , kiknek minden álmuk, hogy profi bírkózók – pankrátorok – legyenek. Mivel szüleik, Ricky (Nick Frost) és Julia (Lena Headey) is ennek a sportnak szentelik életüket, nehéz más életcélt találniuk, ebben lelik meg boldogságukat. Amikor a WWE (pankrátor szervezet) sokadik megkeresésre válaszol egy demófelvételükre, az ifjaknak lehetőségük nyílik, hogy céljukat megvalósíthassák.

Londonban egy válogatón dől el, a sok jelentkező közül ki a legérdemesebb jelölt, aki a WWE NXT képzési programjában részt vehet. Zak és Raya a bemutatón belead mindent, amit eddigi életükben tanultak a szüleiktől, de csupán Raya képes a mentort (Vince Vaughn) meggyőzni, így csupán Ő egyedül utazhat el Orlandóba. Vonakodva és csalódottan válnak szét útjaik. Zak visszamegy Norwichba kitalálni, mihez kezdjen ezután, hisz eddigi álma meghalni látszik, Raya pedig egy új lehetőség kapujában találja magát. A történet innen két külön szálra bomlik: Raya-nak egy cél lebeg a szeme előtt, az pedig nem más, mint hogy Ő legyen a következő pankrátordíva, akire az egész Világ felfigyel. Zak-nek pedig a fájdalommal együtt járó féltékenységgel kell megküzdenie, és megtalálnia újra önmagát, és élete értelmét.

A filmnek erős drámai központja van, amire kitűnő érzelmi ívet kölcsönöztek az alkotók. Apu és anyu – akik a bűnözés külön formáját is megtapasztalták már – teljesen másféle utat járnak be, mint a megszokott családmodell képviselői. Egyes szülők azt szeretnék, hogy gyermekük orvosnak, vagy ügyvédnek tanuljon, Julia és Ricky csak annyit, hogy gyermekeik WWE szupersztárokká váljanak. Istenem… kinek mi a fontos, ugyebár. 🙂

Aki arra készül, hogy egy újabb filmet láthat kedvencétől, annak csalódnia kell, mert Szikla jelenléte csupán egy kicsiny adaléka a filmnek.

A következő sorok pedig rosszul fognak esni azon olvasóknak, kiknek kedvence a kopasz pankrátorkirály. Tökéletesen elegendő, hogy a sztárja csak háromszor van jelen a vásznon. Az alkotásnak az előnyére vált, hogy Dwayne Johnson visszafogta magát, és játékával inkább háttérbe szorult. Lehet, hogy gonoszságnak tűnik, de megnézve a filmet igazságnak hat. A Családi bunyó tehát egy kedves felnőtt „mese”.

Stephen Merchant filmje – bármennyire is furcsa – igaz történet alapján született. Szívszorítóan kedvesen mutatja be nekünk, hogy a családi összetartozás erejének nincs határa. Filmje egy fontos szabályrendszer szerint működik. Nem akar mást sugallni nekünk, mint a család fontosságát, illetve összetartozásának bemutatását, továbbá céljaink, álmaink megvalósítását a kudarcok leküzdésével. Pontosan úgy borítékolható a film végkifejlete – mindenfajta meglepetések nélkül –, hogy az abszolút nem bántó, sőt érdekes mód szórakoztató is!

A filmben tehát Raya a zakkant különc lány – művésznevén „Paige”, az álmos és szürke angliai kisvárosból, Norwichból kijutva a sztárság felé vezető rögös úton haladt, melynek végállomása a WWE, a pankráció fellegvára. A film befejeztével, a moziból kijövet eszembe jut, miért is szeretek moziba járni… Mert tényleg azt hihetjük a látottak után, hogy nekünk is sikerülhet egyszer megvalósítani gyerekkori álmainkat, ha Raya-nak sikerült.

…Én is lehetnék milliárdos hawaii playboy, csak hinnem kell benne… 🙂

Kritika: Kovács Ferenc # Bruce

Dwayne Johnson a filmtörténet legtöbbet kereső sztárja