Haverok harca - Kritika Nagyon fura magyar fordítást kapott ez az alkotás. Értem ez alatt, hogy Jeff Tomsic filmje a címe alapján akár egy akciófilm is lehetne. Szerencsére nem az. A fiatal rendező eddig csak sorozatok epizódjaiban hagyott nyomot, de ott se túl mélyet. Ez az első nagyjátékfilmje. A történet öt gyerekkori jó barátról szól, akik elkezdték a mindenki által ismert fogócska nevezetű játékot és több mint harminc év elteltével minden év májusában még mindig űzik. Hoagie (Ed Helms- Másnaposok trilógia), ki fejébe vette, hogy mindenáron elkapja Jerryt (Jeremy Renner) a bandából, (akit eddig még soha senkinek sem sikerült) újra összetrombitálja a csapatot. Mondván hogy új, tuti biztos terve van, ahol nem menekülhet verhetetlen társuk: mégpedig Jerry esküvője! Barátai (mint mindig) először kétkedve fogadják tervét, de csak belemennek az újabb körös játékba. Csatlakozik hozzájuk egy neves újság riporternője, Rebecca, aki jó sztorit szimatol és el se hiszi, hogy felnőtt emberek ezzel szórakoznak és komolyan veszik. Hoagie cuki, de eszelős és közveszélyes felesége (Isla Fisher) se maradhat ki a buliból, hisz gyerekkora óta ismeri a kis kompániát. Elindul a kezdetben még vicces, szórakoztató, azt egyre bedurvuló hajsza Jerry után. Őrült álcázások, hihetetlen trükkök a technika által és rengeteg képtelen szituáció és testi fájdalmak közepette főhőseink elérik céljukat. Hogy hogyan? Nem fogom elárulni. Viszont egyben biztos lehet, aki megtekinti a filmet: Rendesen meg fogja mozgatni rekeszizmát. A poénok egymás után röpködnek minimálisra csökkentve az altesti humort. Ugyanis a film erőssége a verbális humor és az akciófilmekbe illő lassítások és szituációk. Őrült egy bandát raktak össze, ahol a lúzer és önbizalom hiányos orvostól az idegösszeomlás szélén és szakadék mélyére keveredő drogostól a cégvezető vagány, nagyképű milliomosig mindenki megtalálható. Nagyon jól használják ki a színészek a rájuk szabott szerepet és élnek minden lehetőséggel. Jeremie Renner (Bosszúállók, A Bourne- hagyaték, Bombák földjén, Érkezés) mint az egyik kiemelt mellék/főszereplője a filmnek talán egyik legjobb formáját hozta. Fifikás és kicselezhetetlen figuráját, akinek az esküvője is másodlagos és kevésbé fontos, mint, hogy valamelyik barátja megfogja. Mesteri alakítás volt. Isla Fishert már láttuk őrült nő szerepében sziporkázni (Ünneprontók ünnepe) de itt egy teljesen más és új szintjét mutatta meg ennek a fogalomnak. Viccesen ijesztő, vagy ijesztően vicces? Eszméletlen volt. A Randy-t alakító Jake M Johnson (The New girl, Jurassic World, Let s be cops) mint igénytelen, reménytelen elvált férfi, aki fűvel próbálja feldolgozni rosszul sikerült házasságát és csődbe ment vállalkozását számomra az egyik legüdébb színfoltja volt a vígjátéknak. Akárcsak Hannibal Buress (Megjött apuci, Szűzőrség). Ő játssza Sablet, a lassú, filozofikus hajlamú, nyugodt színes bőrűt, akinek mondhatni minden mindegy. Ha nem is ért sokszor egyet barátaival és nem is érti őket, mindig kiáll mellettük. Beszólásai rövidek, de velősek és frappánsak. Nem hiába Amerika egyik legjobb komikusa jelenleg. A nyári vígjáték felhozatal kiemelt darabjaként aposztrofálnám a mozit. Számomra hihetetlen kellemes csalódás volt. //Jordáki Gábor kritika// http://www.filmezzunk.hu/2018/07/04/10-szuperhosfilm-amit-latnod-kell-2019-ben/