5. A halál 50 órája (Battle of the Bulge, 1965)
1944 karácsonya előtt az Ardennek vidékén állomásozó amerikai katonák körében elterjedt a hír, hogy a háború hamarosan befejeződik, sőt még az is szárnyra kel, hogy a közeli karácsonyra valamennyien hazatérhetnek. Kiley (
Henry Fonda) ezredes az egyetlen, aki kételkedik ebben. Német támadástól tart, de a parancsnokságon túlzottnak találják aggodalmát, és nem adnak hitelt szavainak. Aztán maguk is meglepődnek, amikor Kiley feltevése beigazolódik…
4. A piszkos tizenkettő (The Dirty Dozen, 1967)
Szokatlan ajánlatot kap a hadseregtől tizenkét halálra ítélt katona. Ha önként részt vesznek az első hallásra öngyilkos akcióban, és túlélik a bevetést, akkor kegyelmet kapnak. Reisman (Lee Marvin) őrnagynak minden tudását be kell vetnie, hogy rábeszéléssel, csalafintasággal, pszichológiával, vagy ha kell, nyers erővel újra katonát faragjon a „piszkos tizenkettőből”, és sikerre vigye a küldetést a nácik által elfoglalt Franciaország területén.
Amikor Charles Bronson Wladislaw szerepében azt mondja a filmben, hogy az apja szénbányász volt Sziléziában (szénbányászatáról híres lengyel terület), akkor lényegében az igazat mondta, mert Bronson (igazi neve: Charles Buchinski) édesapja valóban szénbányász volt Litvániából, sőt fiatalon még Bronson is bányászkodott Pennsylvaniában. Ezen kívül Charles Bronson állítólag annyira mérges volt Lee Marvinra, hogy azzal fenyegetőzött, hogy megüti a sztárt, mert Marvin szinte állandóan holtrészeg volt a forgatás alatt.
3. A hét mesterlövész (The Magnificent Seven, 1960)
Christ (Yul Brynner), a revolverhőst, egy mexikói település lakói fogadják fel, hogy védje meg őket egy rablóbandával szemben. A banditák aratás idején évről évre kirabolják a falut. Chris hat magányos harcost verbuvál, hogy a farmereket megtanítsák a fegyverforgatásra és termésük megvédésére. Így gyűlik össze hét „nagyszerű” ember, a társadalom számkivetettjei, olykor kicsit iszákosak és linkek; a feladat nemessége azonban kihozza énjük legjobb vonásait, majd mennek tovább az új kalandok felé, kivéve a legfiatalabbat, akit szíve a falu egyik lányához köt.
2. Volt egyszer egy vadnyugat (C’era una Volta il West, 1968)
A szép Jill (Claudia Cardinale), a volt prostituált az özvegy farmerrel kötött házassága után új életet akar kezdeni. Azonban mire megérkezik a farmra, új családja gyilkosság áldozatává válik. A gaztettért a felelősség egy vasútépítőt terhel, aki a földbirtokért folytatott kegyetlen küzdelemben a bérgyilkos Frank (Henry Fonda) szolgálatait vette igénybe. Jill azonban tovább küzd a földért: segítséget barátaitól, Cheyenne-től (Jason Robards), a kalandortól és egy titokzatos idegentől (Charles Bronson) remélhet. Végül legyőzik a banditákat, az utolsó harcot Frank és az idegen vívja. A nézők már sejtették azt, ami most bizonyossá válik: amikor az idegen még gyerek volt, Frank szadista módon megölte a bátyját, és most jött el a leszámolás órája.
Sergio Leone a harmonikázó idegen férfi szerepét eredetileg Clint Eastwoodnak szánta, aki azonban visszautasította a felkérést, így jöhetett szóba Charles Bronson. Henry Fonda először visszautasította a szerepet. A rendező, Sergio Leone az Egyesült Államokba repült, hogy személyesen kérdezze meg a színészt döntésének okáról. Fondát korábban csak a jófiú szerepében láthatta a közönség, azonban Leone sokkolni szerette volna a nézőket, a színész pedig végül elfogadta a könyörtelen gyilkos szerepét.
1. A nagy szökés (The Great Escape, 1963)
A Birodalom sok időt és energiát fordított a hadifogolytáborokból megszökött ellenséges tisztek újbóli kézre kerítésére. Éppen ezért a németek létesítettek egy speciális tábort a legkorszerűbb és legszigorúbb biztonsági intézkedések szerint, melyből szinte lehetetlen volt megszökni. A Luftwaffe főparancsnokságának az volt a célja, hogy az összes nehézfiút begyűjtse egy helyre. A hadifogoly tiszteknek azonban szent kötelessége a szökés. Bartlett repülőőrnagy is ebbe a táborba kerül, előtte három hónapig a Gestapo foglya volt. Elhatározza, hogy több ember fog megszökni ebből a tökéletesen őrzött táborból, mint eddig bárhonnan. Nem kettőt-hármat juttat ki innen, hanem két-háromszázat és szétszóródnak majd Németország négy égtája felé. A németek ugyanis a legkiválóbb szabadulóművészeket gyűjtötték be ide. De vajon milyen ára lesz ennek a kísérletnek?
A kiváló színészi játék és rendezés, a film kellemes humora, és a dráma nagyszerű felvezetése is mind hozzájárult A nagy szökés sikeréhez. Sturges filmje még napjainkban is időt álló és abban is biztos vagyok, hogy még jó sokáig is az fog maradni. Hosszabb kritikánkat a filmről itt olvashatjátok el.
Nagyon meglepődtünk, amikor Clint Eastwood elárulta, hogy ki a kedvenc színésze
Toplistánk kizárólag saját véleményen alapszik!
Kihagytuk kedvenc filmedet a legendás színésztől? Kérünk írd meg hozzászólásban, vagy Facebook oldalunkon kommentben, hogy neked mely Charles Bronson produkció nyerte el legjobban a tetszésedet!
(Címlapkép forrása; Történetek forrása itt és itt; Személyleírás)
//milos//
Mentés
Oldalak: 1 2
Article Tags:
A halál 50 órája ·
A hét mesterlövész ·
A nagy szökés ·
A piszkos tizenkettő ·
Bosszúvágy ·
Charles Bronson ·
Chato földje ·
Cosa Nostra ·
featured ·
Vadászat életre-halálra ·
Volt egyszer egy vadnyugat ·
Vörös nap
