FILMEZZUNK.HU
10 színésznő, akik feladták szépségüket, hogy megkaphassák életük szerepét

10 színésznő, akik feladták szépségüket, hogy megkaphassák életük szerepét

13362

Színésznők, akik feladták szépségüket, hogy megkaphassák életük szerepét

Az igazán tehetséges színésznők nagyon sokrétű szerepet tudnak elsajátítani és tudnak nekünk átadni, átlagnézőknek úgy, hogy nem győzzük őket dicsérni. Ahhoz, hogy az átalakulások valódinak tűnjenek sok mindent meg kell tenniük: rövid idő alatt sok súlyt kell veszíteniük, más esetben „szerezniük”, olyan ruhákba kell bújniuk, amibe amúgy sosem bújnának, illetve napi több órát kell a sminkszobában tölteniük, hogy szinte felismerhetetlenné váljanak. Az ilyen erőfeszítéseiket rendszeresen szokták értékelni, mind a nézők, mind a filmkritikusok. Listánkban több olyan színésznő is akad, aki még a legrangosabb díjat, az Oscart is kiérdemelte alakításáért. 

(1) Kate Winslet

A felolvasó (2008)

10 színésznő, akik feladták szépségüket, hogy megkaphassák életük szerepét

A sminkesek az öreg Hanna hiteles megjelenése miatt napi hét órát sminkelték Kate Winsletet.

(2) Natalie Portman

V mint vérbosszú (2005)

10 színésznő, akik feladták szépségüket, hogy megkaphassák életük szerepét

Natalie Portman nagyon várta, hogy leborotválják a haját,elmondása szerint már régóta megakarta tenni.

(3) Cameron Diaz

A John Malkovich menet (1999)

10 színésznő, akik feladták szépségüket, hogy megkaphassák életük szerepét

Az író Charlie Kaufman nem írta le sem Lotte (Cameron Diaz), sem pedig Maxine (Catherine Keener) kinézetét, minden a rendezőre, Spike Jonze-ra volt bízva. Jonze elkezdett fényképeket készíteni a járókelőkről New York utcáin, majd ezeket megmutatta a színésznőknek és a stílisztnak, valamint a sminkesnek. Amikor Cameron Diaz felvette a Lotte ruháit, elkészítették a sminket és enyhe akcentussal ezdett el beszélni, akkor a stáb többi, nem beavatott tagja azt hitte, hogy egy új arc került a forgatásra, egyszerűen nem ismerték fel Diaz-t.

Oldalak: 1 2 3 4


Article Tags: · · · · · · · · · · · · ·