Bud Spencernek gyerekkorában bujkálnia kellett a háborús bombázások miatt
Király Levente érdekfeszítő könyve, a Legendás pofonosztók a tavalyi évben jelent meg. A kötet telis tele van, izgalmasabbnál izgalmasabb kulisszatitkokkal, amelyeket még nem halhattál a legendás olasz pofonosztókról, Bud Spencerről és Terence Hillről.
„Nápoly az Nápoly, nem pedig Olaszország. Jó hírét a világ minden tájára elvittem. Számomra Nápoly az első, és csak utána Olaszország”
– nyilatkozta Bud Spencer szülővárosáról 2015-ben, amikor a városházán díszpolgárrá avatták. Bár a dél-olasz várost mindig is a futball-láz jellemezte, ennek ellenére Carlo Pedersoli sosem érzett késztetést arra gyermekkorában, hogy focista legyen. Egy scugnizzo di Napolinak, azaz egy vízimádó nápolyi csibésznek tartotta magát. A scugnizzi kifejezés ugyanis egészen pontosan a városban boldogan szaladgáló, tengerbe ugráló utcagyerekeket jelenti.
„A második világháború idején a foci nem volt annyira népszerű sportág. Ráadásul Nápoly kikötőváros. A sportegyesületek klubházai közvetlenül a tenger mellett helyezkedtek el. Vagy a tengerészekkel és a vízilabdázókkal töltötted az időd, vagy úszó voltál. Akkoriban persze még nem volt úszómedence, a kikötőben úsztunk a nagy hajók között. Ott ugyanis védve voltál a magas hullámoktól. Már az első versenyemet megnyertem, igaz, szinte mindig győztesként jöttem ki a vízből…
– mesél gyermekkoráról Carlo, aki még a bombatámadásokból is versenyt szervezett a barátaival:
„Jól emlékszem a szirénákra, amelyek az amerikai bombatámadásokat jelezték. Órákig ültünk a bunkerekben. A felnőttek kártyáztak, mi, gyerekek, unatkoztunk. Amikor ismét megszólalt a sziréna, jelezve, hogy a veszély elmúlt, kerestük a bombadarabokat. Aki elsőnek talált egyet, az megnyerte a játékot.”
Így néz ki ma az ismert színész, aki 22 évig állta Bud Spencer pofonjait
(Via Legendás pofonosztók)
Article Tags: Bud Spencer · Bud Spencer gyerekkora · featured · Legendás pofonosztók · Terence Hill