A filmtörténet 15 legmegrázóbb holokauszt mozija

Anne (Melissa Gilbert), a nácik által megszállt Hollandiában élő zsidó származású lány tizenharmadik születésnapjára egy naplót kapott ajándékba. Naplójában egy képzeletbeli barátnőjének címezte bejegyzéseit, akit Kittynek nevezett el. 1942 júliusában nővére, Margot, behívót kapott a munkatáborba. A család a bujkálás mellett döntött, így az apa, Otto Frank egykori irodaépületének Anne által „Hátsó traktusként” emlegetett részébe költöztek. A bujkálásban Otto Frank négy korábbi dolgozója segítette őket. Később újabb bujkálók csatlakoztak hozzájuk, a Van Daan család, majd Dussel úr, egy fogorvos. Anne folyamatosan írta bejegyzéseit a családjáról, érzéseiről, a titkos „Hátsó traktus” mindennapi életéről. Egy napon megjelent a rendőrség, felfedezték a titkos ajtót, a rejtőzködőket megtalálták és elhurcolták.

Anne folyamatosan írta bejegyzéseit a családjáról, érzéseiről, a titkos „Hátsó traktus” mindennapi életéről.

A 19. század végén a dédnagyapa egy gyomorkeserű receptjével megalapozza a család anyagi jólétét egy gyomorkeserű receptjével. A nagyapa bírói székbe kerül. Fiát (Ralph Fiennes) is jogi pályára szánja, de annak karrierje a zsidótörvények miatt veszélybe kerül, így családja és sportkarrierje érdekében kikeresztelkedik. A holokauszt az olimpiai bajnok vívót sem kíméli. Fia végignézi apja kínhalálát, s leküzdhetetlen bosszúvágy ébred benne.

Rachel Weisz és az alakításáért több rangos díjat is nyert Ralph Fiennes, A napfény íze című drámában.

A náci koncentrációs táborokban a foglyokból álló Sonderkommando terelte be a megsemmisítésre ítélteket a gázkamrákba, vitte át a holttesteket a krematóriumokba, takarította ki a termeket az újabb transzport érkezése előtt és szállította ki a hamvakat a táborból. A megterhelő fizikai munka miatt a sonderesek a tábor többi foglyánál jobb bánásmódban részesültek, a többi táborlakótól elkülönítve laktak, de mint a „titkok őrzőit”, néhány hónap után kivégezték a tagjaikat. Az újonnan alakuló sonderkommandó első feladata az előző generáció elégetése volt. A sonderesek közül nagyon kevesen élték túl a háborút. 1944, Auschwitz-Birkenau. Saul Ausländer (Röhrig Géza) egyike a krematóriumokban dolgozó sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket, fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul viszont az elégetésre váró holttestek között felfedezni véli saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermeket.

A Röhrig Géza főszereplésével készült Saul fia 1982 után nyert újra Oscar-díjat hazánknak.

1941-et írunk. Kelet-Európában a nácik sorra deportálják a zsidó lakta falvakat. Az egyik a menekülés különös útját választja: a falu bolondjának ötletére „áldeportálást” szerveznek. Náci egyenruhákat varrnak, mozdonyt és vagonokat vásárolnak… És egy napon akár Noé bárkája, a falu összes lakójával útnak indul a vonat.

Az Életvonatban a zsidók ‘áldeportálást’ szerveznek. Náci egyenruhákat varrnak, mozdonyt és vagonokat vásárolnak…