3: Hálózat (1976)
Howard – egy kiégett műsorvezető, alacsony nézőszámmal és tetszési indexszel – egyik műsorában bejelenti: a következő adásban öngyilkos lesz. Ennek következtében kénytelen folytatni műsorát és az eddigi hazugságok helyett a nép dühét felkorbácsoló igazságokat kénytelen mondani a nézőszám-növekedés érdekében. A Hálózat fájdalmas és ironikus módon mutatja be a tv stúdiók működését, a fájdalmat a film realitása és a műsorvezetővel való bánásmód miatt érezzük.
2: A diktátor (1940)
Charlie Chaplin filmje Németország múltbéli vezetőségének kifigurázásáról szól, 1920 és 1940 közé tehető a cselekménye. Tománia uralkodója, Hynkel döntéseit, valamint egy zsidó borbély életének rögös útját kísérhetjük figyelemmel. Az uralkodó cselekedeteinek következményeit közvetve a borbély sorsán keresztül szemlélteti a film. A két főszereplő karakter majdhogynem egymás ellentéte, ennek ellenére útjaik összetalálkoznak. A diktátor Adolf Hitlert szatirikusan ábrázolja és az általa elkövetett bűnöket nem a politika, hanem az erkölcs síkján kritizálja.
1: Modern idők (1936)
Egy gyári munkás próbál kiegyensúlyozott életet élni, de a monoton munkába beleőrül. Folyamatosan belekeveredik valamibe, börtönbe is zárják, majd új stabil munkahelyet keres és megismerkedik egy hajléktalan lánnyal, aki ugyanazt az utat járja. Charlie Chaplin némafilmje egy túlgépesített világot mutat be a humor és irónia eszközeivel, ahol az ipari társadalom fenntartói – a munkások – állnak szociális értelemben a leginstabilabb lábakon.
//Csuka Gergő//
Kirsten Dunst kipakolt: undorító volt Brad Pitt-el csókolózni a közös filmjükben
Article Tags: A diktátor · Brian élete · Dr. Strangelove · featured · filmszatírák · Gyalog galopp · Hálózat · Harcosok klubja · Lenni vagy nem lenni · Modern idők · Sztálin halála · Tűnj el!
