Air – Harc a legendáért kritika (2023)

„A cipő csak cipő, addig míg a fiam fel nem veszi!„ (Deloris Jordan) Az egyik leghíresebb sportcipő megalkotásának története az AIR film. Marketingesek számára kötelező darab született Matt Damon és Ben Affleck duó idei munkájából adódóan, újfent bebizonyították nagyon értenek az érdekes témák sallangmentes, mégis szórakoztató megvalósításához. Ez pedig nem más, mint a Nike és a Jordan márka érdekes fúziója, és sikeressé tétele. Kimondva oly egyszerű, de amíg megszületett az első Air Jordan cipő, addig sok és valóban érdekes esemény történt körülötte.

A Nike egyszerűen az egyik legemblematikusabb márka a sportban, és ezt az eredményt szinte referenciaként tartják számon a történelemben, melyet az ügyes marketingakcióinak köszönhetően érték el. A sportfilmek alfajához csatlakozik az Air, melyben a fő cselekmény a pályán kívül játszódik, totális harmóniát képezve a sztárjai közt. A Brad Pitt-féle Péncsináló óta nem volt ennyire szórakoztató a sportban rejlő matematika megértése, valamint azok az intenzív beszélgetések melyek a zárt ajtók mögött születtek. A nagy érdem elsősorban a kiváló forgatókönyvben rejlik, hisz Alex Convery munkája a szó szoros értelmében zseniális. Ehhez még rátett egy lapáttal Ben Affleck hozzáértő keze, mely profi módon varázsolta szemünk elé az 1984-es évet, annak szinte minden jelentős kultúrális varázsával.

Átfogóan és értelmesen nyúlt a rendező olyan retro nyolcvanas évekbeli elemekhez, mely a kiváló Matt Damon játékával együtt csupa parádés élménybe részesül a mozit újra megszerető néző!

Amerikában, a sportcipők piacát – legyen az futó vagy kosárcipő- három márka uralta közel negyven évvel ezelőtt. A legnagyobb és legismertebb a Converse volt, az NBA-játékosok zöme ezt a márkát preferálta, az olimpia hivatalos szponzora is volt…stb. Utána jött eladásban az Adidas (mely elég ismert és menő volt a fekete sztárok közt: pl: Run Dmc). Majd erős lemaradással a piac alsó részében kullogott a futócipőivel egy kicsi, de annál innovatívabb kis cég: a Nike… (Just Do it). Sonny Vaccaro (Matt Damon) egy tehetségkutató szakembert alakít, mely az akkor még ismeretlen Michael Jordanban látja meg a Nike felemelkedésének a lehetőségét.

A bibi ott van, hogy az Adidas és a Converse egy sokkal ismertebb és menőbb cég volt még ’84-ben, így a csekély pénzügyi lehetőségeivel Sonny nem képes csatát nyerni a két nagy márka ellen, ezért minden tudását és persze a Nike történetében egy hihetetlenül nagy pénzösszeget ajánlanak fel a fiatal Jordannak, akit igazából nem is érdekel a „kosárcipőpiac” harmadik fokán teljesítő Nike, mert Őt csak a német Adidas, és persze a Mercedes hozza lázba, Azonban, és itt jön a csavar: Sonny egyrészt olyan okos szöveggel varázsolja el Jordan édesanyját Delorist (Viola Davist), másrészt egy akkoriban teljesen új cipő formatervezési újítással lepi meg a Jordan családot, akik másképp kezdenek gondolkozni a Nike-ról.

A két főszereplő – Damon és Affleck- mellett azonban van egy név, melyre szerintem sokáig emlékezni fogunk, Ő pedig a logó mögötti történet főszereplője: Viola Davis.

A filmvégi telefonbeszélgetése Sonnyval lebilincselő volt, nem mellékesen Deloris Jordan anno teljesen megreformálta az addigi szerződéseket, ráérzett a fia által nyújtott lehetőségekre, és egy teljesen új kritériummal állt elő. Jordan -akire soha nem fogadott volna senki- a sport történelmének legnagyobb alakja lett, és ez a produkció ezt a nagyszerűséget úgy képes lefordítani a nyelvünkre, hogy bepillantást enged a kulisszák mögé, amely megváltoztatta a Nike, és a sport addigi világát egyaránt. Ráadásképp az atmoszférája – az 1984-es év lenyomata- olyan erősen belengi a teret, mely nagyban hozzájárult a bennünk szunnyadó emlékek-érzések kellemes felszínre törésének.

Annak ellenére, hogy nem a legegyedibb és nem is extravagáns az „AIR”, még így is egy hihetetlenül érdekesen igaz történet, melyet a fantasztikusan kivitelezett cselekményszál emeli jóval az átlag fölé. Klasszikus érzést nyújt, ami bár kiszámítható, mégis minden másodpercét élvezed, egészen a felejthetetlen csúcspontig bezárólag, melyhez oly könnyedén érkezünk, mintha nem is telt el volna két órányi játékidő. Az „AIR” 2023-ban talán az első olyan mozifilm, mely nagyon megközelítette a tökéletességet!

//Kritika: Kovács Ferenc # Bruce//

A legjobb sportfilmek, amiket mindenképpen látnod kell