FILMEZZUNK.HU
10 filmes csavar, melyek dacolnak a józan ész és a logika ellen

10 filmes csavar, melyek dacolnak a józan ész és a logika ellen

1612

10 filmes csavar, melyek dacolnak a józan ész és a logika ellen

A filmek nem mindig felelnek meg a valóságnak. Egyes esetekben a kreatív engedély megszerzése segíthet szórakoztatóbbá tenni a történetet. Egyes filmesek azonban túlzásba viszik a narratív szabadságjogokat, és ez végül egy olyan történetet eredményezhet, amely ellentmond a fizika törvényeinek. Mutatunk 10 olyan esetet, amikor néhány film figyelmen kívül hagyta a valóságot, és abszolut logikátlan jeleneteket mutattak be számunkra.

1. A varázsfáklya – A múmia

10 filmes csavar, melyek dacolnak a józan ész és a logika ellen

Az 1999-es Múmiában Kevin J. O’Connor karakterének, Beninek utolsó jelenetében azt láthatjuk, hogy miután véletlenül aktivált egy csapdát, hogy elpusztítsa Hamunaptra templomát, egy meglehetősen tágas szobában rekedt. Ott a csapda működésbe lépésekor az összes fényforrás megsemmisült, így Beninek elég volt a fáklyája, hogy megvilágítsa a helyet. A mozi varázslatának köszönhetően azonban ez a csekély láng elég erős volt ahhoz, hogy bevilágítsa a hatalmas terem nagy részét. Ha visszagondolunk, a csapda aktiválása előtt a szereplők saját lámpásaikra, tükreikre és fáklyáikra hagyatkoztak, hogy jól belássanak a templom belsejébe. Ez felvet néhány kérdést, pontosabban, hogy miért égett Beni fáklyája olyan fényesen.

2. Michael „Flash” Myers – Halloween

10 filmes csavar, melyek dacolnak a józan ész és a logika ellen

A Halloween-ben, a horror klasszikusban azt láthatjuk, hogy Myers több jelenetben is üldözi a Jamie Lee Curtis által alakított főszereplőt. Ez eddig még rendben is van egészen addig, amíg rá nem ébredünk, hogy Michaelnek természetfelettien gyors a járása, mert bárhol is van Jamie, mindig sikerül pont egy lépéssel lemaradnia a lány mögött. Figyelembe véve, hogy a főszereplő általában autóval közlekedik, és feltételezzük, hogy Myers nem taxival követi őt, egyszerűen nincs értelme, hogy mindig  ott van, ahol a nő. Még azokban a jelenetekben is, amikor Curtis karaktere fut, hogy megszökjön Michael elől, csak simán sétálva utoléri őt és másokat is.

3. Túlságosan intuitív biztonsági rendszerek – Jurassic Park

10 filmes csavar, melyek dacolnak a józan ész és a logika ellen

„Ez egy UNIX rendszer, ezt tudom!” – kiáltott fel Lex, Ariana Richards karaktere a Jurassic Park franchise első részében, miközben bekapcsolta a vezérlőterem monitorát, remélve, hogy talál valamit, ami megvédi őket a rettegett dinoszauruszok ellen. Ebben a jelenetben a lány azt állítja, hogy tudja, hogyan működik a park biztonsági szoftvere, mert ez egy általa ismert rendszer. Ráadásul Lex valóban képes működtetni a programot, amin azért elgondolkodunk: vagy nagyon jó a felhasználói dizájnja a rendszernek, vagy hatalmas rések vannak a biztonsági rendszerében.

4. Jack Sparrow természetfeletti szerencséje – A Karib-tenger kalózai

10 filmes csavar, melyek dacolnak a józan ész és a logika ellen

A Karib-tenger kalózai negyedik részének ebben a jelenetében Jack Sparrowt sarokba szorítja fogvatartója, amikor veszélyes manővert hajt végre, hogy megtalálja a rituáléhoz szükséges kelyheket, és le kell ugrania a szikláról egy vízesésbe. Az ötlet abszurditásától eltekintve, figyelembe véve azt, hogy egy ilyen mutatványt nagyon kevesen élnének túl, a kalóz karcolás nélkül jön ki a vízből. A való életben egy ilyen ugrás súlyos sérüléseket okozhat az esés vagy a tengerfenék becsapódása miatt. Ebben az esetben mindkét lehetőségnek meglehetősen nagy esélye volt, tekintve a szikla hatalmas magasságát és azt a tényt, hogy a zuhanás néhány méterrel volt a parttól, így valószínűbb, hogy a becsapódás helyén a víz sekélyebb volt. Az ugrás zökkenőmentessége érdekében azonban mindez nem történt meg. Mindennek van egy teóriája, miszerint a kalóz természetfeletti lényekkel találkozott, akik valószínűleg megbabonázhatták a kalózt. Nem sok más magyarázata lehet annak, hogy valaki ilyen mázlista legyen.

Oldalak: 1 2 3


Article Tags: · · · · · · · · · · ·