A Discovery filmet forgat bolygónk nagy problémájáról
Sokat halhattunk vagy olvashattunk arról, hogy a felhalmozott műanyagnak milyen veszélyei vannak emberre, állatra. Jó esetben meghallgatjuk, elolvassuk ezeket a híreket, aztán megyünk is tovább. De ezek fontos tények, beszélnünk kell róla! Idén a Föld napjának 50. évét „ünnepeltük”, de sajnos bolygónkra egyáltalán nem vigyázunk úgy, ahogy kellene.
A műanyag hulladék olyan nagymértékű károkat okoz, hogy tönkreteszi bolygónkat és az élőlényeket. A műanyag felhalmozódik az óceánokban, mérgezi ételeinket és ivóvizünket, és világszerte egyaránt károsítja az ember és vadvilág egészségét és jóllétét. A képen egy hal testéről származó mikro-műanyag darabkák láthatóak, amik a hal elfogyasztásával a mi szervezetünkbe is bekerülhetnek.
Összeszedtünk néhány sokkoló tényt, hogy lásd milyen károkat okoznak az eldobott műanyagok:
- A vizekben több lesz a műanyag, mint a hal.
- Több, mint 5 billió műanyag darab úszik a világ óceánjaiban, ami 2050-re a 700 millió tonnát is elérheti.
- A tengerek szennyezésének 85 százalékát a műanyag hulladék teszi ki, minden másodpercben további hét mázsa kerül a vizekbe.
- A tengeri élőlények pusztulásához vezet a műanyag hulladék.
- Ezer teknős vizsgálatával végzett elemzés szerint az állatok 52 százaléka evett műanyagot.
- A Holdig is elérne az éves műanyag palack hulladék, ha egymás mellé tennénk.
- Több mikroműanyag van az óceánokban, mint csillag a Tejúton.
- 8,3 milliárd tonna műanyagot gyártottunk az 1950-es években, a műanyag elterjedésének kezdete óta. Az évente gyártott műanyag súlya közel megegyezik az egész emberiség súlyával.
- A műanyagok 91%-a új termék, azaz nem újrahasznosításból készül. Mivel a műanyagok többsége nem bomlik le teljesen, ezért darabjaik több száz, sőt több ezer évig velünk maradnak.
- Naponta 500 millió műanyag szívószálat használnak el csak Amerikában. Sorba rakva ez a mennyiség kétszer körbeérné a Földet.
- Minden percben közel 2 millió tonna egyszerhasználatos műanyag szatyor fogy világszerte.
- Minden percben 1 millió műanyag palack fogy világszerte, amikből csak kevesebb, mint a felét hasznosítják újra.
- Évente 8 millió tonna műanyag landol az óceánokban. Mindezt műanyag szemeteszsákokba töltve a tengerpartok minden négyzetcentijére 5 teli zsákkal jut évente!
A műanyagszennyezés világszerte mindenhol hatással van a környezetre és azokra az emberekre, akik szennyezett területen élnek. Ez a probléma nem egy újkeletű dolog, hiszen már 15 évvel ezelőtt is felfigyeltek a műanyag szennyező hatásaira.
A Discovery ezért három kontinenst beutazva mutatja be az izgalmas dokumentumfilm a szeméttel teli mezőket, a hulladékhegyeket, a kosszal telt folyókat és állóvizeket, valamint a műanyaggyártásból és -feldolgozásból származó mérgező anyagokkal szennyezett régiókat. A film június 7-én 20:00 órakor kerül műsorra a Discovery műsorán, a többszörösen díjnyertes Műanyag története című dokumentumfilmben, amiben bemutatja, ahogy a készítők felfedik a nézők számára azokat a borzalmas következményeket, amelyeket az ökoszisztémákat elöntő műanyag mérgező hatása gyakorol a közösségekre, illetve bemutatják a globális mozgalmat, amely ennek megfékezéséért alakult.
Nancy Daniels, a Discovery Channel vezető márkamenedzsere elmondta:
„A Műanyag története című filmben kiemelt kérdések rávilágítanak arra, hogy a helyben meghozott döntéseknek is globális hatásaik lehetnek.”
A dokumentumfilm kiemeli azokat a környezeti és emberi károkat, amelyeket a műanyag „egész élete” során okoz és nem csak akkor, ha megszabadultunk tőle.
A műanyag jelenléte az óceánokban egyre nagyobb fenyegetést jelent az élővilág számára. Az állatok megeszik a műanyagot, mert ételszaga van, belegabalyodnak, idővel elpusztulnak tőle. Műanyagok tizedelik az óceán élővilágát. A műanyagok számos mérgező vegyi anyagot tartalmaznak, beleértve az előállításuk során felhasznált adalékanyagokat és a környezetből felszívódó anyagokat. Korábbi kutatások igazolták, hogy ezek megszakíthatják az állati embriók fejlődését, ráadásul a bomlás során az apró szemcsék bekerülnek a tengeri élőlények szervezetébe, amellyel jelentősen károsítják a vízi élővilágot.
Egy kísérletben csigák ösztönös viselkedését tanulmányozták ellenségükkel, a rákokkal szemben. Normál esetben, ha a csiga megérzi a rák közeledtét, bemenekül csigaházába. Amikor azonban kis mennyiségű műanyagot helyeztek a vízbe, a vizsgált állatok már nem reagáltak a kémiai jelzésekre,amelyek a rákok közeledtét jelzik. Egyszerűen elveszítették a veszély közeledtére való reagálás képességét, így kiszolgáltatottá váltak. És ez nemcsak a tengeri csigákra, hanem minden olyan fajra is vonatkozik, amelyek életét és viselkedését befolyásolja az élőhelyek műanyag-szennyezettsége.
A felvételek bemutatják azt, hogy egy embercsoport tevékenységei nemcsak a saját világukra, hanem a Föld másik oldalán élők világára is hatással vannak. Bár a műanyagból származó vegyi anyagok láthatatlanok, ennek ellenére hatással vannak a tengeri életre. Az élővizek műanyag szennyezettsége egyre nagyobb méreteket ölt, az állatok pedig egyre jobban szenvednek. A műanyagflakonok, kupakok, műanyagzacskók és más csomagolóanyagok tömegei már megjelentek a Jeges-tengeren.
Végül néhány elborzasztó kép, hogy az emberi hanyagság milyen károkat okoz környezetünkre nézve:
Ez az albatrosz azért halt meg, mert élelemnek nézte a műanyag hulladékokat.
Ez a madár műanyag hulladékból készített magának fészket.
19 évvel ezelőtt egy bébi teknős a műanyag csapdájába esett. Így néz ki ma, mert azóta sem tudott megszabadulni tőle.
Ez a teknős egy műanyag vödörbe szorult.
Műanyag kerítésbe szorult teknős.
Műanyag zacskóba szorult gólya.
Mindez az emberekre is kihatással van:
És itt egy videó, ami megmutatja milyen nagy is a baj:
Tegyünk környezetünkért és az állatokért, ne dobáljuk el a műanyagot! Dobjuk a szemétbe, ahol van lehetőség pedig a szelektívbe! Nekünk ez csak egy másodpercünkbe telik, de ezzel szó szerint életeket mentünk!
Szerző: MéziMcFly
16 sztár, akiknek szívügye Földünk megóvása
Article Tags: Discovery · featured · Föld · műanyag
