(5) Halloween – NICK CASTLE, azaz: Michael Myers (1978)
Számomra ez volt az a film, amitől sokáig rémálmaim voltak gyerekként. Ha nézem John Carpenter filmjét, a nyitány ereje, atyaég, az még a mai napig is csúcs. Ahogy mesterien és okosan bebújtatja a kamerát a maszk mögé, ezzel is fokozva a félelmet bennünk, az valahol imádnivalóan félelmetes. Az ismétlődő, egyszerű zene monotonitása pedig csak fokozza bennünk az iszonyú szorongást. Egyedül talán itt imádtam rettegni a látottakon. Ezekben az időkben a mozikat a misztikus filmek (Ómen, Ördögűző), a slasherek (Texasi lácfűrészes, Péntek 13…) uralták, aztán a független filmes Carpenter olyat művel a maga minimalista eszköztárával, hogy még a kortársai (Scorsese, DePalma) is csak rebegtetik szempillájukat… A Shatner-maszk legalább annyira egyszerűen félelmetes volt, mint maga a cselekmény. A légkör miatt érezzük annyira sokkolónak a látottakat, a hosszúra nyújtott képek és a lassú tempó ellenére sincs Myers mozgásában olyan vontatottság, ami zavaró lenne, hisz kitartóan halad célja felé, várjuk végső bűnhődését. Jamie Lee Curtis sikolyáról már nem is beszélek, hisz ikonja lett a sorozatnak.
A másik brutális “élményt” a Fűrész adta meg számomra, a csattanóval fűszerezett változatos kegyetlensége miatt. Talán a gyerekkori sokk miatt került a listámba a Halloween, hisz Jigsaw kalandjait már felnőtt fejjel éltem át, dolgoztam fel, ami így már nem ütött akkorát a szürkeállományomnak. Számomra Michael Myers olyan félelmetes volt, mintha a mumus nézne be az ágy alá lefekvés előtt, hogy nincs-e ott…?
(6) Tortúra – KATHY BATES, azaz: Annie Wilkes (1990)
A frász egy ilyen filmnél másodlagos, hisz most a főszereplő hölgyön áll vagy bukik, hogy Stephen King művét miként adja elő nekünk. Természetes, hogy van bennünk egy drukk a felépüléssel küszködő író iránt, de jelen esetben James Caan szerepe nem oly izgalmas, mint a rajongóé. Abból látszik, milyen jól elkészített mű a Tortúra, hogy a természetes reakcióként éltem át a hatást, amivel elkap és nem ereszt. Pozitívuma ráadásul még az is egyben, hogy olyankor is képes ütést kapni tőle a néző, amikor arra nem vagyunk felkészülve. Megérdemelte Kathy Bates az Oscar- és Golden Globe-díjat játékáért, hisz tényleg hátborzóngató természetességgel alakította a rajongó tébolyult öreglányt, nem csoda, hogy a forgatás során majdnem idegosszeroppanást kapott a színésznő. Ahogy előadja az eszét vesztett pszichopatát, majd ugyanabban a percben egy csendes, visszahúzódó, szerelmes asszonnyá válik, az lenyűgözően érdekes és egyben hidegrázó.
(7) Született Gyilkosok – WODDY HARRELSON és JULIETTE LEWIS, azaz: Mickey és Mallory (1994)
A 90-es évek gyöngyszeme, amit Tarantino – aki a forgatókönyvbe is besegített – azért utál, mert Ő nem így képzelte el a filmet… de valljuk be, azért így se rossz… sőt! Az egyedi stílusa miatt nem mindenkinek emészthető, szélsőséges és abszolúte szürreális filmmel van dolgunk. Egy lázadó korszak bemutatását követhetjük nyomon benne, melyben gyilkosaink minden ellen lázadnak: az élet, a média mind-mind ellenük van… gondolják. Persze nem kerülget a rosszullét a film alatt, de amit művelnek a gyilkosok, az nem épp a legszokványosabb társadalmi normának felel meg, de mégis azt mondhatom hogy hatásosan és kellőképp kapjuk gyomorszájon a kívánt pusztító hatást, ami a film végére egyenesen felforgat minket. Számomra Stone erős és kegyetlen intenzív párosa a modern idők Bonnie és Clyde-nak felel meg… Az, hogy a féktelenséget ennyire jól mozgóképre viszi oliver Stone, azzal azt éri el, hogy a vérnyomásunk már rögtön az elején az egeket verdesi.
A filmben sok egymással nem passzoló stílus érzékelhető, a karakterek elég nyomasztó képet festenek le, a kegyetlen erőszak kuszaságában valahol a mélyen bennünk tökéletesen működik, és furcsa elhatárolódás és nyomasztó lelkiállapotba kerülünk a végére. Másképp vág gyomron, mint a kor többi sorozatgyilkosos alkotása, mert folyamatosan a fullasztó és féktelen erőszak képeivel kell megbírkóznunk…
Article Tags: A bárányok hallgatnak · A sebhelyesarcú · Al Pacino · Anthony Hopkins · Anthony Perkins · Darth Vader · David Prowse · Éjjeli Féreg · featured · Halloween · Hetedik · Jake Gyllenhaal · Juliette Lewis · Kathy Bates · Kevin Spacey · Nick Castle · Psycho · Star Wars · Született gyilkosok · Tortúra · Toy Story 3. · Woody Harrelson
