A gokartkirály kritika

Most, hogy nem lehet moziba járni és a premierek is sorra maradnak el, a Netflix még nagyobb teret kap az új filmek debütálása terén. Hétről hétre jönnek ki az újabb alkotások, valamelyik igazán jó, van amelyik kimondottan egyszer nézhető típus. Mikor a #maradjotthon a legtöbbet használt szlogen napjainkban és a családok is együtt tölthetik végre tartalmasabban az időt, jól időzítetten kerül a filmek kínálatába egy ausztrál családi mozi, A gokartkirály.

Már a címéből ki lehet következtetni, hogy a központi téma a gokartról fog szólni. Ha a történetet nézzük pedig amolyan Karatekölyök átírat 4 kerékre, a kenguruk földjén játszódva. A film főhőse Jack (William Lodder), aki édesanyjával, Christievel (Frances O’Connor – A.I. – Mesterséges értelem, A bájkeverő, Idővonal, stb.), egy ausztrál kisvárosban kezd új életet. Már az első napokban egy szülinapi zsúron találja magát, ahol lehetősége lesz kipróbálni a gokartozást. És ahogy lenni szokott, kiderül, hogy őstehetség ebben a sporttágban. Fejébe is veszi, hogy versenyzővé válik, melyben segítségére hívja új barátait, Colint (Darius Amerfio Jefferson), és leendő legnagyobb vetélytársának húgát, Mandyt (Anastasia Bampos), aki nem mellesleg kiváló gokart szerelő/mérnök. De nem hiányozhat a filmből a mogorva edző karaktere sem, akit meg kell puhítani, hogy trenírozza majd a főhőst, ez lesz Patrick (Richard Roxburgh – Van Helsing, Moulin Rouge, Mission: Impossible 2, stb.), a régi gokart bajnok és jelenleg gokartpálya tulajdonos.

Maga történet semmi újat nem fog hozni, mint a filmtörténelem hasonló témájú mozijai, mint pl. a Jég veled!, Eddie, a sas, vagy a már említett Karatekölyök.

Sőt, utóbbira még utalásokat is tesznek a Gokartkirályban. Itt is a fő ellenfél egy szőke hajú, nagyképű tuskó, Dean (Cooper van Grootel), akinek történetesen a húga a már említett Mandy. Hasonlóan nehéz eset, de ezzel együtt szerethető az edzőbá’. És ebből a filmből sem hiányozhat a manapság kihagyhatatlan mellékszereplő-karakter, a fekete srác, Colin, aki amolyan Sancho Panzaként segíti Jacket. Míg a legtöbb filmben pont ennek a szereplő típusra szokták írni a legjobb poénokat a történetben, ebben a filmben sokszor úgy érezzük, hogy csak azért van ott, hogy a főszereplő ne legyen egyedül egyes jelenetekben. Sokkal többet ki lehetett volna hozni karakteréből. Pedig a film attól emelkedik ki kissé a többi hasonló moziból, hogy a készítők próbáltak minden szereplőnek adni némi teret, hogy karakterük ne csak a stáblista olvasásakor tűnjön fel, hogy tényleg ott volt a filmben.

A 102 perces családi mozit Owen Trevor rendezte, akinek neve eddig főleg a Top Gear sorozat kedvelőinek lehet ismerős. Míg a forgatókönyvet Steve Worland írta. Az ausztrál filmekre jellemző, hogy szeretik a távoli, egész tájat bemutató légi felvételeket többször is alkalmazni, mint egy National Geograpic dokut látnánk, ami ad némi pluszt a mozinak, legalábbis látványvilágban.

A gokartkirály szépen fel van építve, de ezáltal kiszámíthatóvá is válik. Próbál minél több érzelmet belevinni, de arra vigyáz, hogy ne legyen túl csöpögős.

Bár akad jelenet, ami már túl művinek hathat, amikor az eső is addig tart, míg egy vallomás időtartama, de a szereplők lereagálása még ezt is megmenteni látszat. Igaz a gokartozás köré épül a film, a mondanivalója inkább a szeretet, a továbblépés és összetartozás fontosságát hívatott hangsúlyozni, ezáltal a versenyek képkockái sem lettek túlontúl hosszúra hagyva.

Mint családi film megállja a helyét, egy unalmas délutánon az egész családnak egy közös filmnézésre ad lehetőséget. Nem lesz sem korszakalkotó, nem fog többet adni, mint a hasonló történettel készült más mozik. Új környezetben, más szereplőkkel egy régen látott történet.

//Dörgő Dániel//

A valaha volt 20 legjobb sportfilm az IMDB szerint