Lassie hazatér (2020) – Kritika
Az elmúlt pár évben nem kevés kutyás filmet volt szerencsénk megtekinteni a mozikban. Volt köztük jól sikerült (pl.: Egy kutya négy élete), illetve kevésbé jól sikerült is (pl.: Egy kutya hazatér), bár természetesen a bírálás mindenki egyéni ízlésére van bízva. Most azonban a világ leghíresebb kutyájáról, Lassie-ről láthatunk egy újabb „remekművet”.
Hogy miért is tettem idézőjelbe a remekmű szót az előbbiekben? Remélem némi ironikus rezgést adott a leírtaknak. Állatvédőként és állatmentőként az első, ami a filmről eszembe jutott, az bizony egy tanulság, amit a magyar lakosság is megfontolhatna. Mégpedig ehhez sajnos maga a sztori ötlete szolgál alappal, miszerint „nyugodtan vigyünk a főbérlő tudta nélkül nagytestű kutyát albérletbe”. Sajnos ez nem így működik, és erről a filmben is meggyőződhetünk.
Ha Lassie-re gondolok, nekem az egyik első dolog, ami eszembe jut, a szép skót tájak, amiken Lassie keresztül vándorolt.
Személy szerint nem tudtam, de ez a film német alkotás. Nem tartom kevésbé szépnek a német vidékeket, de úgy érzem itt leszögezhetjük, hogy nem, egy a regényhez szorosan kapcsolódó remake-ről beszélünk. Hozzá kell azonban tennem, az autentikus német juhász megjelenése számomra az egyik csúcspont volt az egész vetítés alatt.
Természetesen némi jó szót is meg kell, hogy ejtsek! Habár a „Lassie hazatér” (Lassie – Eine abenteuerliche Reise – mondd ki gyorsan) tele volt abszurd jelenetekkel, amiket szerintem még maga a kutya sem értett, mégis a kivitelezése tökéletes volt – már a skótjuhász részéről. A tavalyi év legborzalmasabb CGI díja után (Egy kutya hazatér – a vérszegény puma) úgy érzem, hogy az alkotókat, illetve a kutyakiképzőket elismerés illeti! Az összes 4 lábú szereplő tökéletesen szerepelt.
Sajnos ez kevésbé mondható el a szereplőkről. Olyan érzést keltett bennem, miközben néztem, mintha egy korai 2000-es sorozat egyik részét nézném, ahol a túljátszás, túlgesztikulálás és az arcjáték túlzott megjelenése pozitívumként volt elkönyvelt.
Ez a megállapítás talán egyedül a gyerek színészekre nem teljesen igaz, bár a szereplőválasztás ott sem biztos, hogy a legszerencsésebben sikerült. Az viszont vitathatatlan tény, hogy megjegyezhetőek a karakterek, ha nem is a legkellemesebb emléket fogja róluk őrizni a néző.
Összegezve úgy gondolom a film egyszer nézhető, gyerekkel mindenképp jó program – bár apukának nem biztos, hogy lesz hozzá türelme. Látok rá némi esélyt, hogy a sztori miatt keltett számomra negatív hatást, de, mint az elején is írtam, a véleménynyilvánítás mindenki egyéni ízlése alapján történik, így nem írom, hogy ne nézzétek meg!
//Orosz Zsu//
10 kutyás film, amit egyszer az életben látnod kell
Értékelés
Szereplők - 40%
Történet - 40%
Kutyafaktor - 80%
Humor - 40%
IMDB - 56%
51%
Article Tags: Anna Maria Mühe · featured · Hanno Olderdissen · Jana Pallaske · Johann von Bülow · Justus von Dohnányi · Lassie hazatér · Matthias Habich · Sebastian Bezzel