Tőrbe ejtve kritika Rian Johnson rendező neve A Star Wars saga VIII. epizódja kapcsán lett széles körben ismert. Az utolsó Jedik a kritikusok által pozitív fogadtatásban részesült, míg a rajongók átkozták Johnsont rendezői döntései miatt, de az egyértelműen látszik a végeredményen, hogy egy egyéni gondolatokkal rendelkező, koncepciózus rendező, akinek meg voltak a saját elképzelései a sorozattal kapcsolatban. Következő filmje, melynek egyébként a forgatókönyvét is jegyzi, a hazánkban január elején bemutatott Tőrbe ejtve (Knives Out) klasszikus, régivágású krimi, mellyel Johnson bebizonyította, hogy dinamikus rendezéssel, jó arányérzékkel, és helyes színészvezetéssel ez a műfaj is lehet tökéletesen nagyvászon kompatibilis. Harlan Thrombey (Christopher Plummer) egy éjszaka különös körülmények között életét veszti, melynek kapcsán a családot egyesével kihallgatja a rendőrség, és egy titokzatos módon a helyszínre invitált magánnyomozó, Benoit Blanc (Daniel Craig). A vallomások nem meglepő módon sok esetben egymásnak ellent mondanak, és hamar kiderül, indítéka szinte mindenkinek volt, hogy elkövesse a gyilkosságot, de vajon gyilkosság volt vagy öngyilkosság. A kiinduló helyzet tehát az irodalmi krimik hagyományait követi, olyannyira hogy Daniel Craig figurája mind karakterében, mind francia csengésű nevében megidézi Agatha Christie híres belga nyomozóját, Poirot felügyelőt. A majdhogynem egyhelyszínes nyomozás tempója, a Tíz kicsi indiánt eszünkbe juttató dramaturgia elegánsan tiszteleg eme, hosszú idő óta leginkább a televízió képernyőjére száműzött műfaj előtt. Bár a krimi nem tűnt el a nagyvászonról (pl. Q ügyosztály filmek, a nem túl jól sikerült Gyilkosság az Orient expresszen – 2017, Fogságban - 2013), az azonban feltűnő, hogy a régivágású, szereplőket kikérdező, logikára alapozó daraboknak híján van a mozi. Ennek oka nagy valószínűséggel a stúdiók biztonsági játéka, a látványra és akcióra alapozott bevétel maximalizálás, mely kifejezett trend lett az utóbbi években. Épp emiatt üdítő színfolt Rian Johnson filmje, melyben még az egyetlen autósüldözés is annyira karikatúra-szerűen kedvesre van hangolva, hogy a néző még az alatt is a rejtély megoldásán gondolkodik. Hegyi Gyula a Filmvilágban azt írta pár évvel ezelőtt, hogy a krimi nem akar művészetnek látszani, a logika eszközével operál, a katarzist pedig a rejtély általában igencsak triviális megoldása váltja fel. A Tőrbe ejtve éppen ettől tud igazán jól működni a vásznon, amellett ugyanis, hogy egy percre sem veszi komolyan magát, karakterei tipikus Agatha Christie figurák, egy nagyszerűen kidolgozott, kellőéképpen csavaros történetet tálal a nézőnek, melyben végig megvan a megfejtés, a találgatás izgalma, miközben pimaszul játszik az elvárásainkkal. Mindehhez kellett persze a remek színészi játék, és ők láthatóan lubickoltak szerepeikben; Christopher Plummer bölcs, mindentudó nyugalma, Jamie Lee Curtis egyszerre kapzsi, de mélyen gyászoló szenvtelensége, Don Johnson gyanút keltő idegessége napokra megmarad a nézőben. Chris Evans pedig igazi meglepetés a család feketebárányának szerepében. https://www.youtube.com/watch?v=S_oHhgLKuEU A Tőrbe ejtve tehát bebizonyítja, hogy ha egy igazán izgalmas, jól megírt történet kellőképpen kreatív rendező kezébe kerül, akkor a klasszikus detektív történet is működni tud a nagyvásznon, nem kell feltétlenül hozzá hatalmas látvány, vagy akció, elég a jó atmoszféra, jól eljátszott, élő karakterek, na meg a csavarosság, mely a nézőt a rejtély megoldására invitálja. //Kéri-Keller Szilvia// https://www.filmezzunk.hu/2016/08/27/a-10-legizgalmasabb-krimi-amit-mindenkeppen-latnod-kell/