Valan – Az angyalok völgye kritika

Kezdjük egy 5000 Ft-os kérdéssel. Honnan az idézet: „Most tél van és csend és hó és halál”. Akik az utóbbi két hónapban inkább moziba látogattak a könyvtárak helyett, azoknak lehet a válasz: a Valan című mozifilm plakátján, illetve előzeteséből olyan ismerős ez az idézet. Ellenben akik jobban figyeltek anno irodalom órán, ők egy 1850-1851 telén, Baracskán íródott Vörösmarty Mihály költeményben, az Előszóban is olvashatták ezt a verssort.

Annyira erős ez a 9 szavas idézet, melynél találóbb és lényegre törőbb sort nem is lehetne keresni a Valan – Az angyalok völgye című magyar krimi-drámára. Több szempontból is hiánypótló ez a film. Egyrészt alig találni mostanság a mozik műsorán igazán izgalmas krimiket a sok csihipuhi akció, illetve vígjáték, valamint horrornak csúfolt alkotások között. Másrészt egy olyan magyar filmet kaptunk, mely nemzetközi szinten is megállná a helyét mind látványvilág, mind színészi játék és dramaturg szempontjából.

Bár ez a film magyar moziként van feltüntetve, inkább egy nemzetközi koprodukciónak mondanám. Hisz nagyszerűen dolgozott össze a magyar és erdélyi, brassói alkotói társaság ennek a filmnek a megszületéséhez.

A Valant Erdélyben vették fel Balánbányán, melynek romániai elnevezése Balan. Az alkotók, hogy a települést, illetve az ottlakókat ne a filmbeli karakterekkel azonosítsák, így kitaláltak egy fiktív helyszínt. Kicserélték a „B” betűt „V”-re és megszületett a festői szépségű Valan. (Románul a völgy, Vale, innen a „V” kezdőbetű is.) Nem mellesleg költséghatékonyabb művelet is volt, hisz a táblák feliratainak is csak egy betű módosítás kellett és kész volt a díszlet ezen része.

A Valan – Az angyalok völgye stílusa, hangulata eléggé emlékeztet a skandináv krimik világához, mely világszerte nagy sikernek örvend. Nem véletlen van annyi amerikai feldolgozása ennek a műfajnak. Bogota Béla rendező, aki egyben a forgatókönyv írója is a filmnek, nem is tagadta, hogy hatással voltak/vannak rá az észak-európai filmek ilyesfajta jellemvonásai. Mégsem érezzük azt, hogy ez a film egy Ctrl+C – Ctrl+V alkotás lenne.

Jót tesz a filmnek, hogy ismét új, friss arcokat ismerhetünk meg. Persze szeretjük a felkapott sztárjainkat, de külföldön is egyre gyakoribb, hogy olyan színészeknek biztosítanak lehetőséget, akik eddig nem sok rivaldafényt kaptak a filmszínházakban.

A Valan főszereplőjét, Pétert, Krisztik Csaba (Kincsem, Saul fia) játssza, aki magyarországi színházi szerepeivel már szerzett magának nevet, illetve több díjat is bezsebelt. Jelenleg a Forte Társulat és a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja. Őt is, mint a többi színészt az idő rövidsége miatt egy „gyors casting” alatt választották ki. A felkészülés a sokszor -20 fokos hegyvidéken nem csak színészi, hanem embert próbáló feladatok elé állította a főszereplőt. Külön kaszkadőr által megírt edzésterve volt, hogy végig bírja a feszített közel 2 hónapos forgatási tempót. A nagy hidegben először az izmokat égeti a szervezet, így ügyelni kellett, hogy olyan kondiban maradjon Krisztik, mely a karakteréhez passzol.

Ha már a nagy hideget említjük, a technikai feltételek sem voltak elhanyagolhatóak. Ilyen időjárásban a kamera objektíveknél is figyelni kell, melyik alkalmas, hogy ne szoruljanak. Illetve az eszköz bérlés sem két forint, így kapóra jött, hogy a közeli Brassóban van egy olyan csapat, melyektől bérelni lehetett a szükséges technikákat. Valamint profi brassói csapattal tudták leforgatni a drónokkal készült lélegzet elállító légi felvételeket is. Melyek azon felül, hogy

nagyszerű képi világot hoztak a filmben, üzenettel is rendelkeztek, mely a film témájához szorosan passzolt. Az isteni lepillantás a földi létre.

A helyszínek bejárása, az adott díszletek felépítése is sok időbe tellett, így a szokásos 12 órás forgatási nap felét legtöbbször a hegyre való fel és lejutás tette ki, így az effektív munkára sokszor jó, ha 6 óra maradt. A Valan – Az angyalok völgye bár fikció (bár sajnos az utóbbi időben kissé hasonló esetekről lehetett olvasni a román sajtóban), tartogat némi történelmi hátteret is. Ilyen a kezdő képkockák, melyek Ceausescu-diktatúra bukásának idején játszódnak, mikor is a fegyvert letenni rendőrök ellen egyre bátrabban lépnek fel a helyi városi lakók. Kapunk némi betekintést a 22 évvel későbbi romániai alvilág és éjszaka sötét rejtelmeibe, valamint egy erdélyi kis település életébe.

A színészeket is úgy válogatták ki, hogy tudjanak románul és magyarul egyaránt, így minél hitelesebb karaktereket hozzanak életre. Továbbá az utószinkron által elvesztett energiákat is ki tudták szűrni ezáltal. A történetben Péter, még gyerekként elveszti kishúgát Valanban. Senki sem tudja, hogy tűnhetett el egyik percről a másikra. Majd a már felnőttként, brassói rendőrség kötelékében szolgáló nyomozót újra hazaszólítja a kötelesség, hogy végre felderítse a 22 éve tartó bizonytalanságot és közben leszámoljon múltjával is. A szálak egyre jobban bonyolódnak, egyre több a gyanús elem és az sem könnyíti meg főhősünk dolgát, hogy a helyi rendőrség sem áll biztos lábakon.

A Valan elkészültét a Filmalap 292 millió forinttal támogatta, a cselekmény helyszínéből is adódóan két nyelven (magyar-román) íródott. Megvannak benne a krimikhez elengedhetetlen történeti klisék, mely a műfaj elengedhetetlen tartozékainak számítanak, viszont egy-egy ponton úgy érzi az ember, hogy felesleges vagy értelmetlen események is belekerültek. Az egyik ilyen legszembetűnőbb a főhős és egy másik szereplő közös jelenete lesz (spoilermentességre hivatkozva többet nem árulok el erről), mely olyan, mint egy rossz receptkönyvet olvasunk és érezzük, hogy bele lehet tenni az ételbe, de ha rosszkor, rossz helyen alkalmazzuk, azzal csak rontunk az egészen. Főleg, hogy ez a történet szempontjából teljesen lényegtelen momentumnak számíthat. Inkább azt érezni rajta, hogy ha már a nagyok beletették, itt se maradjon ki, pedig nyugodtan törölhették volna.

És ha már a további karaktereket vesszük górcső alá, a film szempontjából jó pont, hogy kissé Agatha Cristie stílusú, sok gyanús szereplő, de ki a gyilkos?! Vonalat követi, van nem egy olyan színész, akinek szerepében akár több is lett volna, mégis indokolatlanul elvész a történetben. Mindezek ellenére a Valan mégis jóval többet kihozott magából, mint amire talán sokan számítottak. Bagota Bélától mint első nagy játékfilmje igazán izgalmas alkotás lett, ami nem csak a hazai, de a külföldi kínálatból is hiányzott az utóbbi időkben.

Végre egy krimi, amiben lehet izgulni, van eleje, közepe vége és tartogat magában érdemi mondanivalót is. Emellett gyönyörű tájakat látunk, meseszép képi világot, amihez nagyon jól passzol a zenei aláfestés is.

Aki szereti a jó krimiket, a skandináv stílusú, de mégis magyar felfogásban íródott történetet, annak érdemes megnéznie a 2019-es év TOP3 magyar filmjei közé sorolható Valan – Az angyalok völgyét.

//Dörgő Dániel//

Minden idők 12 legjobb filmje Agatha Christie művei alapján