A csodagyerek (The Prodigy, 2019) - Kritika Előre kell bocsájtanom, hogy nem nagyon vagyok híve az ilyen sötétben futkosós, bújócskázós, ijesztős filmeknek! De be kell vallanom, hogy ez a mű a saját kategóriájában egész jó alkotás, a maga nemében jól összerakott horror-thriller! Persze vannak benne hibák, a műfaj jellegéből adódó klisék, de ezeken egy kis szisszenéssel egész könnyen túlléphetünk. A magyar cím kicsit félrevezető, mert – ahogy az előzetesből is kiderül – a gyerek „ baja „ nem az, amit a film első harmadában sejtenek. Azt, hogy a fiú két szemének eltérő a színe, az elején kicsit öncélúnak láttam, de igen jól érzékeltette tudatának kettősségét és így volt helye a film végén elhangzó kérdésének is. Jó volt, hogy az Anyát nem egy ismert bombanő játszotta, így sokkal közelibbnek, hétköznapibbnak éreztem a karaktert. Nyilván a történet az Anya – Fiú kapcsolat alakulása, változása körül forog, de nem tudok elmenni az Apa figurájának súlytalansága mellett. Szinte idegesített, hogy – családfőként – semmit nem tesz, hogy hármójuk sorsa elkerülje a végkifejletet. Sajnos ezen még Makranci Zalán orgánuma sem segített. Ha valaki jól figyel, érezheti a fordulópontot, de ezt egyébként az egyik trailer le is lövi. Mikor a kissrác el kezd játszani – számomra a dokinál – attól a ponttól rendkívül jól végzi a dolgát. Nekem az ottani megnyilvánulása tetszett a legjobban. Nehéz egy ilyen film hangulatát, kiváltott érzéseit spoilermentesen érzékeltetni, meg sem próbálom. A végkifejlet – sajnos - várható, kiszámítható volt, úgy éreztem, hogy direkt „ zárták „ így le, megelőlegezve egy esetleges folytatás lehetőségét. Nem kell, A csodagyerek – önmagában - , a saját műfajában jó, aki szereti az ilyen jellegű alkotásokat, azoknak bátran ajánlom! SPOILER: Nem tudom, hogy valakinek feltűnt-e a kiscsávó a sötét szoba bal sarkában? Érezni lehetett, hogy a szobában van, de ahogy a sziluettje kirajzolódott, az zseniális. //Kritika: NSG// http://www.filmezzunk.hu/2018/06/22/18-thriller-amit-mindenkeppen-latnod-kell/