A karácsony mentőakció (Santa & Cie, 2018) – KRITKA Itt a december és ez csak egy dolgot jelenthet, idén is biztosan találkozunk a szokásos karácsonyi receptekkel készült filmekkel. Mondanám, hogy A karácsony mentőakció is egy ilyen film, de mégsem egészen a megszokott klisékkel szembesülünk, amikor megnézzük a filmet. Sőt, egész eredeti poénokkal szórakoztatják a közönséget a színészek. A film egyik érdekessége, hogy az eredeti bemutató tavaly december 6-án volt, nekünk azonban egy évet kellett várnunk rá, de minden bizonnyal megérte. A rendező, Alain Chabat (Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés – 2002, RRRrrrr!!! – 2004), a franciák egyik nagy kedvenc rendezője, írója és színésze, nem sokat teketóriázott a főszerep kiosztásán, ugyanis Mikulás szerepében saját maga tűnik fel. Színészként láthattuk már például a Valerian és az ezer bolygó városában is. A történet a karácsonyi történetekhez hasonlóan kezdődik, adott Mikulás (Alain Chabat), és a felesége, Vanda (Audrey Tautou - Amélie csodálatos élete, 2001; A Da Vinci-kód, 2006) akik lázasan készülődnek a karácsonyi hajtásra. Személy szerint még mindig nem vagyok kibékülve azzal, hogy a Mikulást a karácsonnyal kötik össze, pláne egy európai filmben. Ezek után nem csodálom, ha kavarodás lesz a gyerekek fejében a dátumokat és történéseket illetően, de most tekintsünk el ettől. A Télapónak természetesen vannak segítői, különben nem győzné a sok munkát. Ezek a kis segítők nem mások, mint a manók. Darabszámra 92ezer. Viszont mi történik akkor, ha ők megbetegszenek? A filmben pontosan erre a kérdésre kapunk választ, mikor Mikulás nekiindul a szánjával, hogy gyógyszert szerezzen számukra. Természetesen pont Párizsba érkezik, ahol a sok humoros jelenet után, végül egy kedves család segít neki. Megismerkedik a pénz fogalmával, az emberek sokszor nehéz életével és történetével. A film nem feltétlen csak gyerekeknek szól, sok olyan mondanivaló és elejtett poén van benne, amit ugyanúgy a felnőttek is élvezhetőnek tartanak, ebben biztos vagyok. Például érdekes azt látni, amikor kiderül, hogy a Mikulás, aki feltétel nélkül szeret minden gyereket, furcsa mód mégsem ismeri a gyerekek természetét és inkább hasonlít egy mérgelődő, öreg, goromba bácsira, mint a Télapóra, akit mindenki vár. A színészi játék közül számomra Audrey Tautou viszi a pálmát, de valószínűleg azért mert az egyik kedvenc színésznőm. Viszont, akiket feltétlen meg kell említenünk, azok a gyerekek. A két testvért alakító színész, Simon Aouizerate és Tara Lugassy fiatalkoruk ellenére nagyon profi módon játszották el a szerepüket, bár a szinkronos szövegkönyv hagy némi kivetni valót maga után. Mindenképpen családos programnak ajánlom a filmet, ahol számíthatunk rá, hogy elő fog fordulni néhány esetben a teremből ki-, és bejárkálás. Viszont ettől eltekintve szerintem minden gyerek örömmel nézi majd meg a mozit és még jobban várják majd a karácsonyt! //Zsu kritika// http://www.filmezzunk.hu/2018/08/19/gyermekkorunkban-ezt-a-10-filmet-szerettuk-a-legjobban/