BÚÉK (2018) – Kritika

2018-ban a Mikulás egy több szempontból érdekes magyar dráma – vígjátékot hozott a mozikba. Kicsit megelőzve a filmcímet jelölő ünnepet, már december 6-án debütál a nagyközönség előtt a BÚÉK című film, Goda Krisztina rendezésében. A Csak szex és más semmi rendezőnője nem bízta a véletlenre legújabb alkotásának forgatókönyvét, hiszen vállaltan a 2016-os Teljesen idegenek című olasz sikerfilm magyar remake-jével próbál hatni a nézők rekeszizmaira miközben elég mély gondolatokat is ébreszt.

A szereplőgárda igazi sztárdömpinget ígér, hiszen napjaink legfelkapottabb magyar színészeiből merített, hogy Paolo Genovese filmjének magyar átirata biztos siker lehessen. A 7 jóbarátot személy szerint a Jászai Mari – díjas Szávai Viktória (9 és ½ randi, Szabadság, szerelem, stb.), a Máté – Erzsi díjas Mészáros Béla (Swing, Poligamy stb.), Bata Éva (Mi kis falunk, Testről és lélekről stb.), Hevér Gábor (S.O.S. Szerelem, 9 és ½ randi stb.), Lengyel Tamás (Mi kis falunk, Víkend, Válótársak stb.), Törőcsik Franciska (Budapest Noir, Swing stb.) és nem utolsó sorban a szintén Jászai Mari – díjas Elek Ferenc (Munkaügyek, A Tanár, Nyitva stb.) testesíti meg.

A történet szerint a hét jóbarát együtt tölti a Szilveszter estét egy házibuliban, ahol felötlik az az ötlet bennük, hogy játszanak egy izgalmas játékot. Mindenkinek ki kell raknia a telefonját az asztalra és ha bármilyen üzenet, hívás, értesítő jön, azt a többiek előtt felolvasva vagy kihangosítva kell megnézniük. Az ártatlannak hitt játék viszont végeláthatatlan lavinát indít el, mikor sorra derülnek ki egymásról, egymás előtt is féltve őrzött titkaik.

A filmben a poénos beszólások, helyzetkomikumok végig jelen vannak, de mégsem egy sima vígjátékról beszélhetünk, hiszen a mögöttes tartalom és a BUÉK mondanivalójának mélyebb üzenete igenis gondolatokat ébreszt a nézőkben. Valószínűleg a filmet nézve kevés emberben merül fel a gondolat, hogy otthon is szívesen kipróbálná ezt a játékot, vagy azért, mert nem akarja minden titkát kiteregetni még a legjobb barátok előtt sem vagy pont ő nem akar mindent tudni a másikról, hisz a filmben is megtapasztaljuk, hogy néha nem mindig jó, ha túl sokat tudunk egymásról.

A film eredetije nagy siker volt, és a magyar átiraton kívül készült még más nemzetközi remake is, hisz a téma globális. Nem lehet egy nemzetre rábélyegezni, amit a film boncolgat az minden országban, minden városban meglelhető.

Mostanában a remake korát éljük a filmek világában is, egykori nagysikerű filmeket dolgoznak fel új szereplőkkel, esetleg más helyszíneken, kicsit modern változatban, a BÚÉK esetében viszont a készítők, már a plakátokon is feltüntetik, hogy a filmet a közönség ne egy sima másolatnak tekintse, hanem az eredeti film magyar átirataként tekintsen rá. Mint a színházakban is, mikor van egy külföldi nagysikerű darab és egy rendező a maga arculatára formázva viszi azt a hazai közönség elé.

Kis kulisszatitok, hogy a forgatás többnyire hajnali 5-ös kezdéssel indult és ebédszünet nélkül napi 10-12 órát forgott, hisz a legtöbb színésznek este már színházi előadása volt. Az április – májusi két hónapos forgatást, mely szinte végig egy helyszínen játszódott, előtte egy hónapos próba előzte meg, így a színészek a filmes díszletek közt, már szinte rutinból játszották el a jeleneteteket. (Még több érdekesség a filmről és annak készítéséről az Alíz szerepében látható, Szávai Viktória színésznővel készült interjúban olvasható hamarosan a Filmezzünk.hu oldalon.)

A történet középpontjában nem csak a hazugságok vannak főszerepben, hanem az egymás előtti titkolózás, még legjobbnak hitt barátaink -, sőt akár magunk előtt is. A modern technika, mint az Internet és az okostelefonok, pedig még mélyebb szakadékot húzhatnak az ember között.

Ahogyan kitárul előttünk a világ, úgy szűkül is be egyidőben. Megcsalások mindig voltak, vannak és lesznek. Ahogyan titkok is. A technika fejlődése viszont ahogyan „segítheti” ezekben az embereket, ugyanúgy viheti rossz útra is. A film mondanivalója erre is próbálja a figyelmet felhívni, az emberi kapcsolatok, a kommunikáció, az elfogadás és a problémák kezelésére. Ezért szinte minden korosztálynak és nemnek tartogat üzenetet a film, mely ezek keménységét próbálja humorral könnyebben befogadhatóvá tenni.

A szereplőgárda játéka profi, a karaktereket nagyon jól hozzák, mintha csak rájuk írták volna a szerepeket. A BUÉK nyelvezete is olyan, mintha egy valódi baráti társaság életének egy szakaszába nyernénk bepillantást. A film után pedig valószínűleg még pár napig mi is elgondolkozunk a történeten, mi lenne, ha mi is kitennénk a telefonunkat egy estére…

//Dörgő Dániel kritika//

Így néznek ki kedvenc igaz történeten alapuló filmjeink főszereplői a valóságban