Venom (2018) – KRITIKA
Venom. Sötét. Hátborzongató. Tekintélyt parancsoló. Őrült. Félelmetes. Elsőre talán ezekkel a szavakkal jellemezném a Pókember és Marvel univerzum egyik kiemelkedő és méltó fő gonoszát, aki először a 2004-es Sam Raimi (Pókember trilógia, Evil Dead 1-2,) féle Pókember harmadik részében tűnt fel a mozivásznon. Képregényben pedig 1988-ban. Később már saját sorozatot kapott. Jelenlegi filmet az a Ruben Fleischer jegyzi, aki a Zombielanddel futott be és neki köszönhetjük a kevésbé jól sikerült, de sztárokkal teletűzdelt Gengszterosztagot. A mostani történet már az új Venom képregényekből merít, ahol csak az újságíró, Eddie Brock a fix és maga a szimbióta.
A legújabb alkotás középpontjában Eddie Brock oknyomozó riporter és újságíró (Tom Hardy – Legenda, Mad Max – A harag útja) és egy Élet nevű alapítvány áll. Vezetőjének, Carlton Drakenek (Riz Ahmed – Zsivány egyes, Négy oroszlán) és csapatának célja, hogy földönkívüli életet találjon az űrben. Ami sikerül is, és több furcsa és agresszív parazitát hoznak le a földre. Eddie szerelme, Anne cége (Michelle Williams – A világ összes pénze, Blue Valentine) minő véletlen pont az Élet Alapítványnak dolgozik és egy lopott pillanatban riporterünk felfedez egy igen érdekes mappát, amiből kiderül, hogy a fiatal zseni Carton Dreknek nem kis vaj van a füle mögött. Mikor ezzel próbálja szembesíteni főhősünk őt, természetesen balul sül el a dolog. Eddie elveszti állását, barátnőjét, lakását. Egyszóval mindent. Élete darabokban. Míg fel nem keresi egy doktornő az alapítványtól és segítségét nem kéri. Ekkor elszabadul a pokol. Eddieből lesz Venom, és ők maguk se tudják, rossz oldalon állnak e, avagy a jó oldalon? A szimbióták vezére Káosz le akarja igázni a Földet. Vajon Venom vele lesz vagy ellene? Mindezekre választ is kapunk. Sőt! Még többre is!
Az első negyed óra unalmas jeleneteit, sablonos párbeszédeit követően hirtelen váltásban meglepően felpörgött a film és vele együtt az események is. Venom kellően sötét, és erős karakter lett. Tökéletes választás volt a szerepére Tom Hardy! Látványban és akcióban nem volt hiány. Itt-ott zavaró volt egyes jeleneteknél az ugráló kameramozgás, de ezt utána kompenzálták is.
Maga a történet nem volt túlságosan kidolgozva, ahogy a karakterek sem, de ezt kompenzálta Tom Hardy lehengerlő játéka.
Michelle Williams sajnos itt nem tudta megcsillogtatni tehetségét, töltelék volt csupán. A főgonoszt alakító Raz Ahmed se nem ijesztő, se nem karakteres nem volt. Inkább nevetséges és szánalmasnak hatott. Viszont az őt megszálló, organizmus Káosz! Az menő lett! Annak ellenére, hogy nem 18-as/R-es besorolást kapott, teljesen kimerítette a 16-os karika velejáróját. Nem éreztem úgy, hogy bármiben hiányt szenvedtem volna azért, mert nem tocsogott a vér mindenütt.
Az apró kis gegek, poénok összhangban voltak az alapjában véve rideg és komor hangulatú jelenetekkel. Nem feküdték meg az ember gyomrát és akkor csaptak oda velük, amikor kellett. Viszont Venom hátteréről igen keveset, szinte csak érintőlegesen beszélnek.
Teljesen vállalható film kerekedett a végére. Kiszámíthatósága ellenére nagyon remélem, hogy Eddie Brock és Venom szimbiozusa hamarosan folytatódni fog a filmvásznon is. Megérdemlik!
Érdemes végigülni a stáblistát is. Kellemes meglepetés fogja érni az embert.
//Jordáki Gábor kritika//
Tom Hardy több Venom filmhez is aláírt
Értékelés
Színészi alakítás - 60%
Történet - 50%
Akció - 80%
Hangulat - 70%
Filmzene - 80%
IMDB - 72%
Rotten Tomatoes - 31%
63%
Article Tags: featured · Jenny Slate · Jordáki Gábor · Jordáki Gábor kritikák · Michelle Lee · Michelle Williams · Reid Scott · Riz Ahmed · Ruben Fleischer · Scott Haze · Tom Hardy · Venom · Woody Harrelson