Keresés (Searching, 2018) – Kritika

Okos, jól felépített, cselekménygazdag, és a végletekig fokozott fordulatos film. Ráadásul ezt a hatást csupán a monitorokat nézve érjük el… atyaég mi lett volna ha a Keresés c. filmet klasszikusabb módon, és sötétebb, komorabb képi hatással hozzák létre? Nos, nálam akkor lett volna a csúcs, olyan amire szinte csak a thrillerek rendezőistene David Fincher (Hetedik, Játsz/Ma, Holtodiglan…) képes. DE!…így is majdnem tökéletes stílusteremtő. Az utóbbi évek egyik legjobb könnyed thrillere a mozikban! Ajánlatos nem kihagyni.

Érthető a koncepció, amivel a film rendelkezik. Ugyanis jelen helyzetben a digitális valóságban követjük nyomon a cselekményt, és válunk részesévé a cselekménynek. Átérezzük milyen hasznos és egyúttal veszélyes is a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségek hatalmas világa, mely a mai generációt körbeveszi. Szinte tökéletes képet nyújt a mai technológiai lehetőségek széles spektrumának előnyeiről, és annak minden veszélyéről.

A film zseniális megoldásssal kezd, és fontos információk megismerésével indul.

Talán 10 évvel ezelőtti idökben járhatunk San Jose, Californiában, ahogy a Windowsos felület is mutatja. Filmkezdettől egy monitort figyelhetünk, ahogy David Kim (John Cho- Amerikai pite, Kalandférgek, Star Trek) családját megismerjük. Olyan ügyesen láthatjuk azt a fajta családbemutató összegző kivitelezési formát, ami rögtön megadja a film alaphangulatát… Zseniálisan mutatja be a családban lévő összhangot, rögtön a szívünkhöz is nő az Ő kedves történetük.

Látjuk David-et ahogy összejön feleségével Pamela-val ( Sara Sohn ). Aztán kapcsolatuk kiteljesedését követhetjük nyomon, merthogy megszületik egyetlen kislányuk Margot, kinek életének szinte minden fontos pillanatát, mozzanatát -születés, első zongoralecke, iskolaévek, stb… pár perc alatt megismerjük, gazdag , és pontos képi információkkal illusztrálva. A tökéletes családi idillt csak Pamela egyre súlyosbodó rákbetegsége árnyékolja be, amivel sajnos nem is tud megküzdeni, és a film ilyen korai szakaszában elbúcsúzunk tőle. A magára maradt apuka egyedül, és féltő gondosággal , kicsit az átlagnál szigorúbban neveli, terelgeti, érthető módon félti egyetlen lányát.

Aztán egyszercsak megtörténik minden szülő rémálma: Margot többé nem lesz elérhető, nem tudja felvenni vele a kapcsolatot semmilyen formában. A rendőrséggel karöltve Ő is az eltűnt lánya utáni nyomozásba kezd. A különféle közösségi felületeken olyan tényekre jön rá, amit nem is gondolt volna becsületesnek, és igaznak hitt gyermekéről.Ettől a pillanattól kezdve még nagyobb kétkedés lesz urrá önmagán…talán nem is ismerte igazán tinédzser lányát..

A különböző számítógépes programokon – Facetime, Instagram, Youtube, Tumblr- keresztül olyan okosan használja David az applikációk nyújtotta lehetőséget, hogy többször gyorsabban jön rá igazságokra, mint a profi csapat, akit rendőrségnek hívnak. Sajnos nehéz elhinni az átlag apukáról, hogy hirtelen, jobban a kezében tartja a nyomozással kapcsolatos infókat, mint az erre szakosodott zsaruk. Ami nagy pozitívum, hogy végig az az érzésed van, miközben sodródsz a nyomozással, hogy ténylegesen benne vagy ebben a virtuális világban, annyira beszippant a cselekvés folyamata.

A Keresés című film végére azt hiszed egy olyan applikáció főszereplője vagy, hogy szinte te magad is tudod, hogyan folytasd a nyomozást, annyi érdemleges információ birtokába jutsz.

A főszereplőnk David folyamatos gondterhelt, és nyugtalan arca abszolút nem életidegen, még így a monitoron nézve sem. A moziban érdekes volt megtapasztalni azt a ritka jelenséget, hogy mindenki feszült figyelemmel követi a nyomozás módosulását .Olyan átütő csönd uralkodott a nézők között, ami ritka manapság. Annak is köszönhető ez, hogy amikor azt gondolnánk hogy már nem tud meglepni minket az alkotás, akkor még mindig képes olyan megújulásra, változásra hogy csak pislogunk nagyokat nézve.

A szinte ismeretlen fiatal rendező (Aneesh Chaganty) az vezérelhette, miután a forgatókönyvet elolvasta, képes lesz arra a bravúrra, hogy minden keserves szenvedés nélkül a nézőt 100 perc erejéig a moziszékbe szögezze. Okos döntést hozott , mert a forgatókönyv nagyon erős lábakon áll. A moziból kijövet jövünk rá arra a fontos megállapításra hogy az interneten megtalálható különböző alkalmazások, és közösségi portálok mennyire sok veszélyt jelentenek azokra az emberekre, akik nem látják a bennük lévő veszélyt, nem tudják meddig van a határ bizonyos szituációkban. Ha valaki nincs kellően informálva használatukról, könnyen ezen kütyük, és a bennük rejtőző lehetőségek rabjává válhat.

John Cho már sok filmhez adta a nevét, de most jött el a Keresés-el az a lehetősége, hogy komolyabban vegyék a szakmában, hisz nem egy átlagos filmmel hívja fel magára a figyelmet. Nem csodálkoznék ha ezek után többször olvasnánk a nevét ismertebb filmek főcímén.

A semmiből jött, szinte nulla reklámmal érkezett hozzánk ez a mozgókép, de biztos vagyok benne hogy az év végi legjobbak közt előkelő helyet foglal majd el. Ritka kincs manapság úgy kijönni a moziból, ami ennyire letaglózza a nézőt,és ezt nem látvánnyal, vagy fergeteges képi technikával ( CGI ) teszi, hanem olyan eseménydús, és csavaros történettel, ami után sokáig ott motoszkál bennünk az a a tudat, hogy vajon Mi mit tennénk hasonló helyzetbe?

… és a film legnagyobb ereje ebben mutatkozik meg … de egy apának sem kívánom hogy átélje azt, ami Daviddel történt …

//Kovács Ferenc # dájhárd//

18 thriller, amit mindenképpen látnod kell