Bosszúállók: Végtelen háború – Spoileres kritika

A Bosszúállók kicsivel több mint egy hónapja fut a Világon a mozikban, és 1.973 milliárd! dollár bevételnél tart, és csupán 95 milliócskára van szüksége, hogy letaszítsa a harmadik helyen álló Star Wars: Ébredő erőt a dobogó harmadik fokáról mely 2.068 milliárddal teljesített. A második helyet sem tartom elérhetetlennek számára, hisz ott már a régóta csücsülő Titanic áll 2.187 milliárddal, oda pedig 214 millió szükséges. Tehát jelen cikkem írásakor a kb. 300 millióból készült filmünk a negyedik helyet foglalja el a Világ legtöbb bevételével foglalkozó filmes adatbázis listáján.

Ahhoz hogy megértsük mekkora érdeklődéssel működik ez a Marveles Univerzum, képzeljük csak el, hogy a nagy reményekkel készített Solo c. film is hasonló összegből jött létre, de neki jelenleg meg kell elégednie a maga 280 millió dollár összbevétellel, (persze ez minimálisan még emelkedhet) ami még a büdzsét sem fedezi, pedig komoly rajongótáborral rendelkezik mindkét film… A Marvel stúdió meglátta a potenciált, a lehetőséget a filmben, és az eredetileg trilógiának szánt Bosszúállókat, – kezüket dörzsölve a fejesek ,- rögtön szét is szedték a lezáró darabot két részre, hasonlóan mint pl. anno a Harry Potter és a Halál ereklyéit, vagy az Alkonyat c. darabot.

Ez az a film amibe a Marvel apait – anyait beleadott, erre a filmre építették fel az egész Univezumot, mert itt csúcsosodik ki a szuperhősök alfája és omegája. Soha nem látott mennyiségű hős verődik össze a rajongók nagy örömére.

Ami engem viszont jobban lekötött a film alatt, és sokszor gondoltam arra, hogy a főgonosz Thanosnak is olyan tulajdonságot, személyiséget tudtak kreálni, ami feltűnően emberi. Teljességgel érthető az a fajta motiváció, ami Őt mozgatja. Főgonoszunkat így még jobban kiemeli az átlagból. Valószínűleg én inkább az Ő nevét adtam volna a film alcímének. Olyan erőt sugároz Thanos, és itt nem csupán a puszta szupererőről beszélek, hanem azzal a fajta hatalmi erőről, amivel rendelkezik az lebilincselő, és emlékezetes. Thanos jelenléte a filmben végre elhozza az igazi főgonoszt, amire mindig is vágytál! Az Ultron korában sajnos oly gyenge, és feledhető volt ez a fajta karakter, hogy a film fő hibájának tekintettem Ultron karaktergyengeségét. Továbbá annyira próbálták belénk sulykolni a story folytatását, és az akciók töménytelen mennyiségét, hogy besokalltam a film végére.

Történetileg továbbra sem bonyolult a Végtelen háború, 6 db színes kő van, ami az Univerzum különböző alkotóelemei felett garantál tuti kis hatalmat. Ezek pedig a következők: Erő, Elme, Hatalom, Idő, Tér, Lélek, Valóság. Thanosnak pedig mind kell, nem éri be hogy csak pár darabja legyen, mindet akarja és ezért mindent meg is tesz, akiket kell azt pedig félresöpri, legyen az bárki, vagy bármi. Nem akarok belekötni a gyenge lábakon álló forgatókönyvbe, de számos logikai problémát vet fel a film.

Mi lenne akkor, ha akinél az idő köve volt, azzal visszaugranánk arra az időszakra, amikor Thanos még csak Thanoszka volt, és már akkor gondoskodnánk róla, hogy meg se forduljon a kicsiny fejében milyen gonoszságokra is képes?

A film direktorai azok a testvérek, akik az utóbbi két Amerikai kapitányt is levezényelték, Anthony és Joe Russo. A forgatókönyvírók Christopher Markus és Stephen McFeely jól adagolják a különböző csoportokba verődött hősöket, így több különböző történetet kapunk, akikért lehet izgulni.

Dicséretesnek tartom, hogy próbálták úgy megoldani film folyamát, hogy nem szükséges az összes Marveles hősünk történetét, múltját kimerítően ismerni, szórakoztató lehessen a film önmagában is. Thanos a végére elég sok ellenfelétől sikeresen szabadul meg, és elég gyorsan likvidál több szereplőt is, – amivel jókora meglepetést, és izgalmat okoz – köztük Pókembert, Doctor Stranget, Amerika kapitányt, Sólyomszemet, Fekete özvegyet, Víziót…stb. A film humorfaktorát Vasember és Strange közti feszültség, valamint a Galaxis őrzőkből megismert szereplőink szolgáltatják.

Szükség is van a humorra hisz a közel három óra alatt fárasztó lenne a non-stop pörgés, és látványelemekkel tarkított harcokat követni, befogadni.

Azt természetesen nem állítom, hogy filmes mércével is hibátlan alkotásról beszélünk, pedig a számok ezt mutatják. Nem hasonlíthatom össze a számomra tökéletes filmekkel – Remény Rabjai, Keresztapa , Forrest Gump, stb… – pedig a maga műfajában mindegyik súrolja a 100%-os értéket. Ha nem lenne ilyen fejlett manapság a CGI (számítógépen létrehozott kép), akkor a nagyon menő szuperhős képregényfilmek igen karcsún teljesítenének a mozikban. Ahogy haladok előrébb a korban, kezdek rájönni, hogy a 30-as, 40-es korosztálynak inkább a történet, a színészi alakítás a mérvadó, nem pedig az olyan művek, ahol agyat nem használva csupán a szemnek jóleső alkotásokra ülhetek be a filmszínházba.

Vajon meddig lehet húzni ezt a Marveles őrületet, ami közel 10 éve és 19 film óta tart. Mikor rúgnak maguknak öngólt, mint sajnos az idén a Disney a Solo-val, ami a pocsék időzítésnek, és a gyenge , kicsiny reklámhadjáratnak is köszönhette az elhasalását. Persze nem kívánok senkinek semmi rosszat, de hova tartunk ha csak ezeknek a fajta filmeknek lesz létjogosultságuk, hisz akkora rajongótábora van, hogy minden évben kapunk egy újabb szuperhős filmet. A világ és a nézők is változnak, hiszen manapság a bevétel a lényeg a stúdiónak…

Az elmúlt 10 évben, főleg a látványfilmeken alapuló alkotások miatt, szerintem a nézők ráhangolódtak arra hogy, csupán a teljes agyi kikapcsolódás számítson, a moziban csak a szemünket kelljen használni…

Háttérbe szorultak sajnos a jó forgatókönyvön alapuló, csavaros, izgalmas, és emlékezetes filmek skálája, amire sok-sok év múlva is jó érzéssel tekintünk vissza, és szinte várjuk, hogy újranézhessük… Ide tartozik megemlíteni az olyan filmet pl. mint a Stronger. Itthon a Bostoni erő címet viselő alkotásról sokan valószínű nem is hallottak, pedig új filmről van szó, amiben Jake Gyllenhaallal, az élete alakítását nyújtotta, de sajnos még mozikba sem került.

Kikacsintásunk után visszatérve jelen filmünkre, szerencsére kivételt képez valamelyest, hisz jobban leköti az embert a különféle karakterek, (kb 25-öt számoltam) és akció közbeni tulajdonságaik bemutatásával, nagyszerű poénjukkal, mint egy szimpla képregényhős története. Ahol megismerjük, megszeretjük, majd drukkolunk neki, hogy a gonoszt legyőzve diadalmaskodjon, majd várhassuk az újabb folytatást, ahol ugyanezt látjuk más aspektusból…!

Tökéletesen félbevágták ezt a komplex történetet, sok rajongó bánatára, hisz jövő év májusáig kell várni arra, hogy megtudjuk, hogyan győzik le Thanost…ha legyőzik egyáltalán!

Példátlanul komorra sikeredik, és nem mindennapi a film végi lezárás. Meghökkenve, de mégis döbbenetesen kiagyalt filmvéget kapunk, és csak ámulunk, bámulunk azon gondolkozva, hogy miként is lehet ezt az őrületes tempót, és élményt még fokozni… Ahogy mondani szokás, nem tudhatjuk, mennyi van még a Marvel tarsolyában, és hogy mi lesz velük jövőre az utolsó, és lezáró résznek szánt Bosszúálló film után, aminek egyelőre még nem adtak alcímet. Persze sok más filmje van a Marvelnek, van amiből tudnak építkezni, fejlődni ( Fekete Párduc, Galaxis őrzői, Hangya…), de ekkora bevételre egyelőre egyik sem képes, nincs ekkora ütőkártyája.

Az aranytojást tojó tyúkocska egyenlőre megpihen, meglátjuk, milyen nagy durranásban részesülünk a következő években. Azért el kell ismerni, hogy a Bosszúállók: Végtelen háború nem csupán elkészítésében, és a színészek felhozatalában, és látványában volt pazarul elsöprő, de a cselekményt is olyan átütően kívánja tálalni, ami még egy ilyen könnyedebb műfajtól is szokatlan húzás.

Egy frenetikusan csodás termék, de elképesztően érződött az a munka is, hogy most a lehetőséggel tudnak, és akarnak is élni az alkotók.

Olyan filmet szeretnének lerakni az asztalra, ami rekordokat fog megdönteni! Úgy néz ki sikerült is nekik…egyelőre.., de jövő év május 3-án mindenre pont kerül! Akkorra ez a kiterjedt, terjedelmes és grandiózus végtelen háború befejezést kap.

Parádés Bosszúállók 3 forgatási videót osztott meg Robert Downey Jr.

//Kovács Ferenc # dájhárd//