Nap nap után (Every Day, 2018) - Kritika A Nap nap után című film David Levithan 2012-es azonos című New York Times bestsellere alapján készült. Egy különleges dráma, amely megható romantikában, és mély érzelmekben bővelkedik. A film két főszereplője „A” és az Ő nagy szerelme a 16 éves Rhiannon. „A” mindig valaki más bőrébe bújik, más ágyában ébred, de ugyanazokkal az emlékekkel, érzelmekkel nap nap után. Olyan mély és erős kapcsolat alakul ki közöttük, hogy eldöntik minden nap találkoznak egymással, nem is sejtve, hogy mit hoz a holnap kettejük életében. Minél jobban megismerik, megszeretik egymást, szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy vajon ezzel az állapottal képesek lesznek-e együtt élni egy teljes életet, tudva hogy „A” minden nap más ember testében indítja a reggelt. A film rendezője az a Michael Sucsy aki ebben a műfajban otthonosan mozog, hiszen a Fogadom c. filmet is Ő irányította, ami kellemes fogadtatásban részesült. A Nap nap után c. könyv nagy siker lett, mivel egy teljesen új látásmóddal közelíti meg a szerelmesek mindennapjait. Talán képtelenségnek hangzik, hogy mindig valaki más bőrébe bújik „A”, amit először persze vicces, és izgalmas dolognak tart Rhiannon, - Angourie Rice -, de jobban belegondolva nagyon ügyesen van megcsavarva ez a szokványosnak nem mondható bájos kis szerelmi történet, ami a giccseség határait feszegeti, súrolja. Abszolút nem bántóak a párbeszédek, még nekem sem voltak kínos pillanatok a moziszékben ülve, pedig nem Én vagyok a célközönsége a filmnek, hiszen túl vagyok már jócskán a tinédzser korszakomon. https://www.youtube.com/watch?v=fW0b3vuZYlQ&t=1s Rhiannon egy kedves, és okos fiatal lány, aki megnyerő személyiségével sokat ugyan nem tesz az alkotáshoz, de mindvégig leköti figyelmünket bájosságával, kisugárzásával. Sajnos a film többi szereplőjétől nagy alakításokat nem tapasztalhatunk, szépen belesikkadnak a történetbe, nincsenek kiemelkedő karakterek. Zeneileg teljesen semleges az alkotás, talán több érzést tudott volna adni a film, ha emlékezetesebb zenei motívumokkal találkozunk a játékidő alatt. Kár érte, hisz az ilyen műfaj attól is szép ha az adott pillanatban helyén van a az emlékezetes zene. Amit a filmből viszont megtudhatunk, és megmutatja nagy erényét, hogy a szerelem ereje mennyire megváltoztatja a bennünk élő embert, mennyi jót képes kihozni belőlünk. A Nap nap után című film rávilágít arra a tényre is, hogy mivel manapság háttérbe szorulnak az igazi emberi értékek, milyen fontos hogy azokat megéljük, átéljük. Fontos, hogy ez határozza meg életünket, mert sajnos a jelen generációt, - amivel a filmben is találkozunk-, a megjelenés, a küllem motiválja az ismerkedésben, a kapcsolatokban, a kommunikációban. Ebben a mai világban, amikor a külsőségek dominálnak, igenis vegyük észre az embertársainkban a belső értékeket, azaz magát az embert! Ezért csodálatos dolog az az érzés, ami szorosan összeköt két személyt, mély és erős semmihez nem fogható vonzalommal, amit szerelemnek hívunk. Ha további érdekességeket szeretnél a filmről olvasni, nézd meg a produkció adatlapját: https://www.mafab.hu/movies/every-day-301620.html //Kovács Ferenc # dájhárd// http://www.filmezzunk.hu/2017/11/04/10-szerelmes-film-amit-meg-pasik-imadnak/