Harc a szabadságért (Free State of Jones, 2016) – Kritika
Nemrégiben, október 23-án emlékeztünk meg azokról az emberekről akik 1956-ban az életükkel fizetek a szabadságért. Akkoriban az elnyomásból való kitörést jelentette a szabadság fogalma, ma már ez egy kicsit átalakult. Napjainkban van vélemény és vallás szabadság, mégis társadalmunk nagy része fogolyként és manipulálva él. Ma szabad embernek az mondhatja magát, aki képes a világ ideológiáitól elfüggetleníteni magát. Képes más véleményen lenni ha kell és nem hajlandó arra, hogy a média teljes mértékben irányítsa. A Harc a szabadságért című film is pontosan erről szól, hogy az embernek tudnia kell szembe menni az egész világgal az igazság érdekében.
A Harc a szabadságért az Amerikai polgárháborúban, mississippi állambeli Jones megyében játszódik. Newton Knight (Matthew McConaughey) egyszerű földműves aki hamar kiábrándul a polgárháborúból és a déliek rabszolga tartó életviteléből. Knight dezertál a seregből és a mocsárban talál menedéket pár szökött rab társaságában. Knight felvállalja a háború és rabszolga ellenes nézeteit és létrejön farmerekből, dezertőrökből és rabszolgákból álló kisebb hadsereg mely Jones megye függetlenségért harcol.
A Harc a szabadságért sem kritikailag, sem pénzügyileg nem volt eget rengető siker, olyannyira nem, hogy hazánk mozijaiba el sem jutott Matthew McConaughey legújabb filmje.
Pedig szó sincs arról, hogy egy ötlettelen, színvonaltalan alkotásról lenne szó, sőt kifejezetten értékes és megrázó produkció lett.
Talán két fő oka lehet annak, hogy miért nem tudta befutni a mozi a hozzá méltó pályát. Először is mostanában túl sok polgárháborús és rabszolga felszabadítós film készült Hollywoodban, amelynek most a Harc a szabadságért itta meg a levét. Ha a 12 év rabszolgaság, a Django elszabadul vagy a Lincoln előtt jelent volna meg, akár több Oscar díjat is nyerhetett volna, de így sajnos feledésre lett ítélve. A másik ok pedig talán az, hogy a film nem tudja eldönteni, hogy mi is akar lenni. Egyszerre több stílus is ötvöződik a produkcióban amely olykor igen zavaró. Leginkább egy lassan kibontakozó realisztikus életrajzi történetnek lehetne nevezni a produkciót.
A Harc a szabadságért több évet is magában foglal, mely egyszerre ad a történetnek egyediséget és izgalmat és egyszerre válik egy kicsit követhetetlenné. Egyszóval túl nagyot akartak markolni a készítők és talán kisebb vagy kevesebb időbeli ugrásokkal jobban jártunk volna. A filmben lévő párhuzamos szál, mely Knight unokájáról szól, szintén egy nagyszerű ötlet lehetett volna csak sajnos a kivitelezés nem lett jó. Nem színesíti a történetet, hanem összekuszálja és csak produkció második felére sikerül felfognunk, hogy mit is láttunk igazán.
Két dolgot mindenképpen ki kell emelnünk amitől nem lett rossz a Harc a szabadságért. Az első tényező a főszereplőt alakító Matthew McConaughey színészi teljesítménye. A 47 éves előadó művész az elmúlt években bőven bizonyította, hogy a jelenlegi elithez tartozik. Gondoljunk csak a Csillagok közöttre, a Mielőtt meghaltamra vagy a Több mint, sportra. Ezt az alkotást is ő viszi a hátán, a karaktere mély és érdekes, illetve az idő teltével jól látszódik rajta a harcok, a háború okozta sebek mély fájdalmai.
McConaughey úgy képes katarzist okozni a nézőben, hogy egy percig sem játssza túl a szerepét és mindvégig természetes marad a vásznon.
Ezért már az első pillanatól azonosulunk vele és neki köszönhető, hogy mindvégig fenn marad a játékidő során a dráma és a feszültség. A többi szereplővel pedig az a gond, hogy felszínesek és könnyen felejthetőek, ami nem a színészek hibája mert ők egészen jól hozzák azt a karaktert, amit megírtak számukra. Így egy kicsit magára marad az Oscar-díjas Matthew McConaughey a filmben és talán olykor-olykor Mahershala Ali és Gugu Mbatha-Raw tud hozzá felnőni.
Ami miatt mindenképpen érdemes megnézni a Harc a szabadságért az az üzenete, amely a mai világunkban nagyon is aktuális. Képesnek kell lennünk szembe szállni azokkal az ideológiákkal, amelyek átszövik az egész társadalmunkat és akkor is ki kell állnunk az igazság mellett ha senkire sem számíthatunk.
Ez a történelmi dráma drámaian mutatja be számunkra, hogy a feketékkel való elő ítéletek évtizedeken keresztül, sőt 100 évig is fent maradtak. Annak ellenére, hogy hiába értek el eredményeket a polgárháború során, sorsuk még generációkon keresztül is meg volt pecsételve. A Gary Ross által rendezett film igazi emléket állít Newton Knight igaz történetének, csak sajnos ebben a produkcióban sokkal nagyobb potenciál rejlett.
//Taki//
Értékelés
Színészi alakítás - 75%
Tartalom - 80%
Rendezés - 65%
Filmezzünk.hu - 75%
IMDB - 69%
73%
Article Tags: featured