Spotlight – Egy nyomozás részletei

„Túlélők hangját szólaltatta meg a film, és reméljük, hogy az Oscar még tovább erősíti ezt a hangot, és így egészen a Vatikánig elhallatszik” – hangzott el a 88. Oscar győztese, a Spotlight – Egy nyomozás részletei köszönőbeszédében.

A gála legnagyobb meglepetése, és nyertese egyértelműen a Spotlight lett, mely a legjobb film és legjobb forgatókönyv kategória díját is elhódította. Thomas McCarthy alkotása sokkal több annál mint egy sikeres Hollywoodi produkció, olyan kényes témát dolgoz fel mely az egész világot megrázta.

A 88. Oscar díjátadón büszkén vehették át a Legjobb filmnek járó arany szobrocskát a produkció résztvevői.

A film egy bostoni újság oknyomozó munkatársainak rendkívüli munkáját követi végig életük egyik legfontosabb, és legizgalmasabb cikksorozatának elkészítése során. A céljuk nem más, mint, hogy lebuktassák a katolikus egyházban lévő pedofil papokat. Mielőtt a Spotlightról szóló kritikámat elkezdeném elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy részletesen bemutassam az alkotás hátterét. Ugyanis a film igaz történeteket dolgoz fel, emberi tragédiák sorozatát, melyet a katolikus egyház alapos szervezettséggel hallgattatott el évtizedeken keresztül.

A helyi lap, a Boston Globe frissen kinevezett főszerkesztőjének, a Miamiból áthelyezett Marty Baronnak (Liev Schreiber) már az első nap szemet szúrtak a katolikusegyház pedofil ügyei. Az egész történet egyetlen bostoni újságcikkel kezdődött. John Geoghen atya ellen 86 egykori áldozata pert indított, mert a pap gyerekkorukban szexuálisan zaklatta őket. Ezt fokozta az, hogy a vádat képviselő ügyvéd azzal vádolta Bernard Law érseket, hogy végig tudomása volt az esetekről, és maga is aktívan részt vett az eltussolásukban. Az egyház az esettel kapcsolatos ügyiratokat titkosította, és senki sem férhetett hozzájuk. A zsidó származású Baron úgy dönt, hogy kipereli az egyháztól a dokumentumokat és megbízza a lap Spotlight nevű oknyomozó rovatának Walter Robinson (Michael Keaton) által vezetett csapatát az eset felgöngyölítésével. A Spotlight négytagú csapata hamar rájön, hogy nem egyetlen pap elszigetelt esetéről van szó, és sokkal több áldozat van, mint ahogy korábban sejtették. Ráadásul az egyház szervezet módon hallgattatta el a pedofília áldozatait. Az oknyomozói csoport már az elején egy tucat papról tud, de rövidesen ennél sokkal megdöbbentőbb számmal találják szembe magukat. Szembesülnek azzal is, hogy milyen kárt okozott az erőszak a gyermekkorú áldozatokban, akik tulajdonképpen még szerencsésnek is mondhatják magukat – hiszen még élnek. A történetet nem akarom folytatni mert nem kívánok spoilerezni, de szerettem volna mindenképpen érzékeltetni olvasóimmal a téma súlyosságát.

Ahogy egy oknyomozói csapathoz több kiváló újságíróra is szükség van, ugyanúgy egy Oscar-díjas filmhez sem árt, ha több remek színészt is felvonultat. A Spotlight – Egy nyomozás részletei című produkcióban a főszereplőktől a mellékszereplőkön keresztül egészen az epizódszereplőkig mindenki magával ragadó, precíz alakítást nyújt. A film sikeréhez önmagában elég lenne ha a négy újságírót alakító színész ( Mark Ruffalo, Michael Keaton, Rachel McAdams, Brian d’Arcy James) játszana csak jól, de a Spotlightban minden egyes áldozat karaktere is zseniálisan el van találva. Nincs olyan szereplő aki kilógna a sorból, mindenki hiteles ebben a filmben. Ennek köszönhető az, hogy nincsenek üresjáratok, és a dráma mindvégig fenn marad, a produkció vontatottsága ellenére is feszült, és izgalmas. Thomas McCarthy remek érzékkel mutatja be az oknyomozói újságírás nehézségeit és monotonitását. Szó szerint betekintést ad egy újságíró, és egy helyi lap életébe, de a Spotlight sikeréhez nyilván a felkavaró és megrázó, a való életen alapuló történet is nagyban hozzájárult.

Michael Keaton és Mark Ruffalo is zseniális színészi játékot mutatott be a papokat leleplező alkotásban.

Thomas McCarthy ügyesen tárja elénk az áldozatok szenvedéseit és lelki sérelmeinek mélységeit. Olyan hitelességgel tálalja számunkra, hogy olykor azt hisszük a valódi sértetteket látjuk a vásznon. A Spotlight fő erőssége az, hogy a pedofil bűncselekményekből képileg nem mutat meg semmit, de önmagában is sokkolóak az elhangzott mondatok. Így több generáció is meg tudja tekinteni a filmet és anélkül borzadunk el, hogy olyat látnánk amit hetekig nem tudnánk kiheverni. A Spotlight nem megmutat hanem érzékeltet, de ezt olyan nagyszerű módon teszi, hogy mindvégig görcsben marad a gyomrunk. A filmbéli szerepében Mark Ruffalo rendkívül otthonosan mozog, emiatt legjobb mellékszereplő díjára is jelölték, Rachel McAdams szintén nagyon hiteles alakítást nyújt. Rajtuk kívül talán még Michael Keaton emelkedik ki a többi színész közül, akik szintén nagyszerűen teljesítenek a filmben. McCarthy rendező nem csak az áldozatok szenvedéseit, de az újságírók vívódásait és gyötrelmeit is zseniálisan tárja elénk.

A Spotlightot megnézve az ember másképp jön ki a mozikból mint ahogyan bement. Így arra bátorítom olvasóimat, akik még nem látták nézzék meg, nem csak ezért mert ez lett az év filmje, hanem mert olyan témát dolgoz fel mely az egész világot megrendítette.

Ha tetszett cikkünk, nyomj egy LIKE-ot Facebook oldalunkra!

(Címlapkép forrása)

//Taki//