Star Wars: Az ébredő Erő – Kritika

Star Wars: Az ébredő Erő

Remegő térdekkel és hatalmas mosollyal vártuk a moziban, hogy elkezdődjön a film, melyet hetek, hónapok óta óriási felhajtás vett körül. A reklám közben azon tűnődtem, hogy nekem is lesz-e egy „gyerekkorom„ Star Wars-a mint a szüleimnek, amiről évekkel később is beszélni fogok. J.J Abramsék korántsem voltak, könnyű helyzetben. Megannyi elvárásnak kellett megfelelniük és helyre hozniuk a legutóbbi trilógia pusztításait. A rendezők a gyökerekhez nyúltak vissza, és minden egyes képkockát nagy tisztelettel, óvatossággal formáltak meg. Talán úgyis fogalmazhatunk, hogy Star Wars rajongók készítették Star Wars rajongóknak. A filmben rengeteg nosztalgikus elem található. De vajon, egy nosztalgia film elég a világsikerre?

Rey és Finn akcióban

Az ébredő erőnek a főerénye, egyben a főhátránya is. A film igyekszik elfeledtetni Lucas új trilógiáját mely megannyi csalódást okozott. J.J Ambrams stábjának sikerült vissza hozni az eredeti trilógia hangulatát és világát, de sajnos túlságosan is. Forgatókönyv nagyon hasonlít a Star Wars 4 „Új remény” című részére. Mintha a negyedik részt forgatták volna újra.

Röviden a történet: A főhős egy sivatagos bolygón él árvaként és nem sejt semmit a benne rejlő erőről. Közben egy gonosz rendszer irányítja az univerzumot, segédletében egy maszkos torz hangon beszélő személlyel, melynek egy bolygója más bolygókat tud megsemmisíteni. Van egy aranyos droidunk, BB8, akinek egy fontos üzenetet kell eljuttatnia a bujkáló bölcs öregnek.

Én, személy szerint több kreativitást vártam az alkotóktól, például több rejtély feltárását. De e helyett megnézhettem a modern negyedik részt, ami a fő kritikám is egyben. Azonban ezt leszámítva nekem nagyon tetszett. A film egyszerre készült a régi motoros rajongóknak és a 21.-ik század fiataljainak. Az utóbbi korosztály előnyben érezheti magát, ugyanis a látványvilág olyannyira fantasztikus lett, hogy sokszor a 3D inkább elvett belőle, mint hozzá adott. Sokkal kevesebb a párbeszéd és az érzelem is az előző részekhez képest. Talán, a „Jedi visszatér” óta ez a legjobb, leglátványosabb Star Wars film.

Kylo Ren – Star Wars

Most pedig vegyük szemügyre a színészi játékot. A rendező nemes gesztussal visszahozta a régi szereplőket az új epizódba. Kérdés, hogy mennyit tudtak hozzá tenni a filmhez. Harrison Ford és Chewbacca párosa mozog a legjobban a mozi vásznon, sajnálatosan viszont ők is vesztettek már a humorosságukból. Számomra Carrie Fisher teljesen súlytalan és hiteltelen volt. Ez talán nem is lenne gond, ha a szerepe megkövetelné ezt. Mark Hamilt pedig nem áll szándékomban elemezni, mert majd a következő részek eldöntik az ő teljesítményét. Nézzük meg az új szereplőket, Reyt, Finnt, Poe Dameront. Rey, a sivatagbolygón él, és mélyen szunnyad benne az erő. Őt Daisy Ridley alakítja. A film legnagyobb pozitív csalódása, az eddig ismeretlen színésznő, egy titokzatos, szerethető, emberséges karaktert elevenít. Finn (John Boyega) egy rohamosztagos, akit az első rend nevelt fel, de csatlakozik a lázadókhoz. Az ő karakterét felszínesnek tartom, bár humoros és szerethető. Furcsa a filmben, hogy ő, aki soha nem fogott kezében lézer kardot, fel tudja venni a versenyt a maszkos fő gonosszal.  Hát térjünk is át Kylo Renre akit Adam Driver alakít. Kylo, hogy is mondjam a szegény ember Darth Vadere. Sokan nem arra számítottak, hogy egy hisztis, helyét kereső, zavart tinédzser rejtőzik a maszk mögött. A film közben ő volt a legnagyobb csalódás, azonban a film végére sikerült őt meg is utálnom, ami a rendezőnek célja is volt. Anakinnál elkövették azt a hibát, hogy megpróbálták megszerettetni, pedig ő a főgonosz. J.J. Ambramsék nem estek bele ebbe a hibába. Kylo Ren karaktere még kiforratlan de ez szerintem szándékos. Bízom benne, hogy egy nagyon komoly karakter fejlődését nézhetünk végig a trilógián keresztül. S a harmadik részére, egy igazi, lézerkardos űr szörnyeteget láthatunk majd, akitől félhetünk és szurkolhatunk bukásának. Poe, a vagány, laza vadász pilóta Han Solóra emlékeztet. Bár nem kapott nagy szerepet a filmben mindenképpen, egy kiaknázatlan lehetőség rejlik benne, taln még új kedvencünké is válhat. A színészek közül még Domhnall Gleesont emelném ki, aki remekül alakítja az új tábornokot.

Han Solo and Chewbacca

A filmben sokkal kevesebb a misztikus jelenet, mint az előző részekben. Egy-két képkocka kivételével nem is találkozhatunk Buddhista és egyéb vallási ideológiákkal, bár szerintem a következő két részben ebből is többet kapunk majd. Összességében az ébredő erő az ébredő trilógia felvezető része. Ha a három rész közül ez lesz a leggyengébb, akkor optimistán nézhetünk előre. Ez a film egy felvezetőnek, kedv-csinálónak tökéletes volt, de következő részekben nem fogjuk beérni a nosztalgiával, úgy hogy a trilógia igazából csak most kezdődik.

//Taki//